Vakrandi az ördöggel. +18

Part 15. - Éjjel.

Feküdtem az ágyamon és könnyesre nevettem magamat. Néha megszólalt a lelkiismeretem, hogy esetleg túl messzire mentem Bennel, de aztán előbújt és a vállamra ült a kisördög, aki megnyugtatott, hogy kurva jól cselekedtem.
Már este tíz is elmúlt mire végre felkeltem és úgy gondoltam kimerészkedem a nyílt terepre.
Az ajtóhoz léptem és hallgatództam vajon Benjamin kint van e még a nappaliban. Pár perc után sem hallottam semmit ezért lassan kinyitottam az ajtót és halkan szaladva kifutottam a konyhába.

Pár lámpa még fel volt kapcsolva, ebből sejtettem, hogy Ben ébren van még. Töltöttem magamnak egy pohár bort, kivettem a hűtőből egy fürt szőlőt és egy kis üveg ásványvizet. Vettem egy mély levegőt, ittam egy nagy kortyot a vízből és elindultam a szobám felé. Alig léptem kettőt mikor megszólalt a csengő.

- Ó, te jó ég baszki. – Suttogtam ijedtemben, úgy rám hozta a frászt. – Ki.. Ki lehet az ilyenkor?

A bejárati ajtóra pillantottam, mire kicsapódott Benjamin szobájának az ajtaja is.
Arcáról gusztustalan undor nézett vissza rám, mire konkrétan a szar is belém fagyott. Ijesztő volt ahogy bámult rám miközben az ajtóhoz lépett.
Nem nézte meg ki lehet az, rögtön kinyitotta.

- Á, Tatjána, örülök, hogy látlak.

- Én is örülök neked szép fiú. – Mondta az ismeretlen hang. – Azt hittem már többet nem is fogsz keresni engem.

- Ezt ne az ajtóban beszéljük meg és különben is, van most fontosabb dolgunk.

Benjamin hátralépett kettőt, hogy betudja engedni az ismeretlen nőt.
Felpillantottam rá és ekkor esett le, hogy ez a nő egy kurva, egy ribanc, egy rendelhető prosti.
Ledöbbenten álltam és a földbe gyökerezett a lábam.
A ribanc rám nézett és gúnyos mosolyt varázsolt túlmázolt ronda arcára. A hideg idő ellenére mellei kint voltak és átlátszott a pink kurvás melltartója is. Fekete szoknya és necc harisnya volt rajta, ami eléggé sokat mutatott a lábaiból.
Benjamin becsukta az ajtót majd a ribanc mellé lépett.

- A legjobb az lenne, ha eltakarodnál végre haza, de tudom ez úgy sem fog megtörténni, szóval, ha lehet ma este maradj a kis szobádban és ne is lássalak a továbbiakban.

- Tatjána White, örvendek. – Mondta a ribanc felém fordulva.

- Alice Morgan. – Suttogtam.

- Csak nem róla meséltél nekem Benjamin? – Tette fel a kérdést gusztustalanul nyálas hangnemben.

- De igen, róla.

- Igazad volt, tényleg olyan, mint amilyennek leírtad. – A ribanc megfordult és már indult volna is Ben szobája felé, de elkaptam a karját.

- Mond csak el Tatjána, hogy milyennek mesélt el engem Benjamin.

- Baszatlan kis senki, így mondta. – Mosolygott, nem habozott a válaszon.

- Menjünk édesem, nem ér annyit ez az ember, hogy időt vesztegessünk miatta.

Ben átkarolta az óradíjas ribancot és eltűntek a szobájukban. Kurvára lefagyva álltam a nappali közepén és mozdulni sem tudtam. Azt hittem legyőztem Bent, hogy odatudtam kicsit vágni neki, de ez most valamiért nagyon szívem talált, amit tett.
Baszatlan kis senki, hát így gondol rám. Nem akarok már itt maradni, de megígértem Davidnek, hogy vigyázok a kis szarházi fiára. Beszaladtam a szobámba, de egy pillanatra megálltam Ben szobájának ajtaja előtt.

- Baszki csináld még.. – Hallatszott ki a nyögdécselés. Gusztustalan.

Bementem a szobámba, felkaptam valami csinos ruhát, és pár perccel később már a lift előtt ácsorogtam.
Írtam Ellának, hogy igyunk meg egy italt valahol, hiszen tudtam, hogy másnap ő sem dolgozik.