Az utolsó macska-Our Little Kitten (bts ff.)

8.

Jin szemszöge
A vacsora ma szerencsére csendesen telt, mert nem igazán hiszem hogy tudnék bármire is figyelni. Csak és kizárólag a lábam között kialakult problémával. Nem tudom, hogy sajnálom-e hogy láttam a macskát emberi alakban és méghozzá meztelenül, vagy nem. Mert jelenleg nagyon erősen kell koncentrálnom, hogy elnyomjam a perverz gondolataimat.
Nem Jin, nem gondolsz ilyesmire, majd ha egyedül leszel. Emlékeztettem magam már sokadszorra. Merengésemet Tae szakítja meg, az ötlettel hogy valamikor vásároljunk be neki. Ez egy nagyon jó ötlet, és meg kellene dicsérnem hogy ilyen előrelátóan gondolkoztak Jiminnel, de ez csak még több kellemes/jelenleg kellemetlen gondolatot ébreszt bennem. És persze a szerencsémhez hozzátartozik, hogy ez egy olyan téma amihez mindenki hozzá tud szólni.

-Milyen színű legyen a nyakörv?
-Rózsaszín!- Jimin
-Fehér?- Nam
-Citromsárga.- Tae
-Piros!- Hoseok
Kiabálják be egyszerre. Kook nem szól bele, neki teljesen mindegy a szeme miatt. Nekem pedig fel kell dolgoznom a kérdést.
-Legyen kék- javaslom nekik kedvesen, majd egyből hozzáfűzöm- de esetleg EGYÉB esetekre egy rózsaszín nem lenne rossz.

Profi vagyok. Az egyéb szóval mindenkit megfogtam és beleegyeztek az ötletembe. Így kell ezt csinálni. A vacsora következő részében felnőttes dolgokról beszélgetnek. Ezek után úgy néz ki a macska megunta az ölemet, és leugrott a padlóra. Mindenki felkapta a fejét, hátha megint szökni próbálna. Óvatos, szinte néma léptekkel kezd el körbeszimatolni. Lassan a fiatalabbak visszatérnek a beszélgetéshez, de én csak figyelem a macskát. Először a konyhapultot kezdi felfedezni, óvatosan mintha félne valamitől. Aztán eszembe jut, hogy igen, tőlünk fél. Ez a gondolat nagyon nem tetszik.

Vacsora után befogtam Hoseokot mosogatni, Jimint törölgetni, Kookot pedig elpakolni. Tae valahogyan az ölébe vette a macskánkat, és most Nam mellett ül a kanapén és hibrid boltokat keresnek. Én pedig felmegyek az emeletre, és a szobámba veszem az irányt.

Miután bezártam az ajtót az ágyamra ülök le, és veszem le egyből a nadrágom. Hamarosan az alsómat is leveszem és a földre dobom. Általában én panaszkodom a többiekre, hogy ne dobják szanaszét a dolgaikat, de néha nekem is szabad, nem? Most úgyse látja senki, és az igazat megvallva nincs is hozzá türelmem.

Kezem egyből a farkamra csúszik, és lassan kezdem el mozgatni a kezemet. Elmémet végre nyugodtan szabadon engedhetem, és végre elképzelhetem a mai vacsorát úgy ahogy kellett volna történnie. A többi farkas valahol jó messze háztól, csak én és a kis hibridem.

Én a széken ülök, amikor a kis hibridem emberi alakjában besétál a konyhába. Nam pólója helyett az enyémek közül visel egyet, így a finom menta illatával keveredik az enyém. Farkincáját maga mögött mozgatja jobbra-balra. Szényenlős mosollyal az arcán jön jobban a közelembe. Majd kecsesen és kibaszott szexin az ölembe helyezi magát, egy kis nyomást mérve álló farkamra.
-Gazdi- valamiért lágy hangot képzelek el neki, de mivel még nem hallottuk beszélni ezért hihető.
Kis köszöntése után egy kicsit mocorogni kezd az ölembe, ami miatt elveszítem az eszemet és egy gyors, erőteljes mozdulattal a konyhaasztalra dobom. Reagálnia sincs ideje, mert jobb kezem becsúszik a pólója alá, számat pedig az övére teszem, és hívom egy durva csókra. Kezemmel megtalálom a mellbimbóját és azzal kezdek el játszani, számmal pedig elkezdem a nyakát kényeztetni. Harapom, és szívom a nyakát, amit nem tud hang nélkül kibírni, így halk nyögések hangja tölti be a konyhát. Miután meguntam a nyaka díszítését, és miután eléggé elfogy a türelmem, kezem lejjebb csúsztatom egészen addig a finom, kerek seggig. Egyik ujjamat bedugom a lyukába, mire az eddiginél hangosabban nyög fel. Ehhez az ujjhoz még kettőt társítok lassan, miközben visszatérek a kis hibridem csókolgatásához. Érzem hogy már nagyon közel vagyok, ezért ujjamat kihúzom belőle, és helyébe inkább a farkamat teszem. Az a hang ami elhagyja a száját a világ legszebb hangja amit valaha hallottam...

Talán mégsem olyan rossz ötlet befogadni ezt a macskát... Tűnődök magamban miután már elélveztem, és csak úgy fekszem az ágyamban. Az biztos hogy alig várom hogy megtanulja a hibrid befolyásolni az alakját...

Kook szemszöge
Miután elpakoltam Tae mellé telepedtem a kanapéra. A fekete macska elaludt a hyungom combján, miközben a farkas társaim boltot keresnek hol lehetne szerezni neki dolgokat. Én csak melléük fekszem és hallgatom a beszélgetésüket. De valamikor biztosan elaludhattam, mert Nam hangja keltett.
-Találtam egy jó kis boltot itt a közelben!

Elnézést a kisebb kihagyásért. Ezentúl megpróbálok sietni a következő résszel. Remélem tetszett.