Balatoni tábor

I.

Éva 1 hetes nyári táborba készült. Nem sok kedve volt hozzá, itt kellett hagynia a legjobb barátnőjét, a húgát, akinek szerelmi bánata van, és egyébként is tanulnia kellett a táborban: törit és franciát. A francia nem okozott neki gondot, 1 évig kint volt Angliában, ahol két tannyelvű gimibe járt, angolul és franciául tanult mindent. Angolból már megvan a nyelvvizsgája, franciából most készül rá. Ha az is meglesz, akkor jövőre az érettségi sokkal egyszerűbb lesz.

Annak viszont örült, hogy együtt lehet az osztálytársaival, hiszen ezt a sulija szervezte, a balatonfenyvesi táborában. 1 hét a Balaton parton, délelőtt francia délután történelem órákkal, rengeteg szabad foglalkozással, ami leginkább balatoni fürdőzést jelentett. A fiúknak pedig foci, illetve kosárlabda foglalkozások voltak. Így ez a tábor nagyon népszerű volt mind a fiúk, mind a lányok körében.

Múlt év óta szépen fel is újították, új faházakat építettek a régi barakk épületek helyett.

Már a vonaton nagyon jó volt a hangulat. Éva, Adrienn és Annamari már elsőtől kezdve jóban voltak, mivel közel laktak egymáshoz sokszor együtt is tanultak, és sok helyre együtt mentek.

Most már 2 hete nem találkoztak, mert Annamari az apjával volt Olaszországban, Adrienn a Balatonon a nagymamájánál, Éva pedig a keresztanyjánál. A vonaton elmesélték egymásnak, mik történtek velük az elmúlt 2 hétben, és tervezték, mit fognak csinálni az 1 hét alatt.

Már azt is eldöntötték kivel lesznek még egy szobában, a faházak 2 szintesek voltak, lent 4 ággyal, a galérián pedig hárommal. Betti, Melinda, Dóra és Gabi osztálytársaik lesznek a földszinten, ők pedig a galérián.

Mire végre megérkeztek, lepakoltak, már délután 4 óra volt. A táborvezető javasolta, hogy rögtön rohamozzák meg a Balatont, aminek persze boldogan engedelmeskedtek.

Felvették fürdőruháikat, és elindultak a partra. Éva ment elől, utána Adrienn és Annamari, és velük tartott Betti és Melinda is. Vízi biciklik is tartoztak a táborhoz, amik használatát a GH-sok felügyelték. Ők többnyire egyetemisták voltak, és ők feleltek a táborban a sporteszközökért, az étkezések előkészítéséért és az általános rendért.

A parton mindig 2 fiú tartott ügyeletet, figyelt a fürdőzőkre, illetve tőlük kellett kivenni a vízi bicikliket is.

Éva most feléjük tartott, addig a többiek lefoglaltak egy biciklit maguknak.

Odaérve 2 srácot talált, mindketten szőkék, egyikük napszemüvegben, másikuk baseball sapkában.

- Sziasztok! Elviszünk egy vízi biciklit, jó?

A napszemüveges fiú felkapta a fejét a hangra, mely oly édesen csengett és jól megnézte magának a lányt. Hosszú feketés barna haj, formás alak, lebarnult bőr és a szeme gyönyörű mélykék. Rögtön felpattant és odament hozzá.

- Ide írd be! - mutatott a papírra és közben mintegy véletlenül keze hozzáért a lány karjához.

Mintha áramütés érte volna, amit a lány is megérzett, mert meglepődve nézett rá. Tamás, mert így hívták a fiút napszemüvegét a homlokára tolta, és csak nézték egymást meglepetten és érdeklődve.

- Éva, gyere már!- kiáltott Betti. Mindig türelmetlenkedett.

- Megyek. - szólt Éva kiszakítva magát a fiú átható pillantásából.

- Vigyázzatok a biciklire. - mondta még Tamás.

- Nem lesz semmi baja, ne aggódj! - mosolygott rá Éva és elrohant a többiek után.