Broken Boy | Billy Hargrove x Sofia +18

Noah

Pénteken délután elvittem Lolát a bálra, később anyám megy érte és viszi haza a többi gyerekkel együtt.
Mind a szüleim házában töltik majd az estét, amolyan "after party" lesz, sok nasival és társasjátékozással.

Susannel és Robinnal az edzőterem előtt találkoztam, kapóra jött, hogy Susy szeret mozogni.
Én meg gondoltam elkísérem, rávettem Robint is.

Susan lelkiismeretesen követte az edző instrukcióit míg Robin és én röhögtünk mindenen egymásra dőlve.
Buckley két ballábas volt, én meg roppant jól szórakoztam azon, hogy esik kel.

-Több komolyságot! -ránk szólt az órát tartó férfi
-Igen is uram! -kiáltotta Robin zavartan

Nekem sem kellett több és hangos nevetésben törtem ki.

-Bocsánat. Bocsánat, ígérem figyelek. -a szám elé tettem a kezem próbáltam elfojtani a röhögést

Az első fél óra után lihegve szóltam, hogy pihennem kell.
Fogtam az oldalam, nem is értettem Susan, hogy bírja.

-Meghalok! Ki kell mennem! -feltettem a kezem

Az edző bólintott, haldokolva sétáltam ki a folyosóra.
A falhoz dőlve pihentem, mikor újra erőt vettem magamon, bementem az öltözőbe átcserélni a ruhám.
Mára befejeztem ezt az edzéses dolgot, majd legközelebb újra nekifutok.
Mondogattam magamban, pedig tudtam, hogy soha a büdös életben nem fogom újra megkínozni magam.
Önelégült vigyorral az arcomon álltam a kocsim mellett és vártam, hogy a barátnőim végezzenek.
Rettenetes vagyok, de rágyújtottam és hallgattam a zenét öntelten, hogy mennyire átjártam az eszükön.
Én jól szórakozom míg ők bent szenvednek.

A camaro hangjára kaptam fel a fejem, leparkolt mellettem.

-Sofia Carver az edzőterem előtt! Csinálhatok képet erről a történelmi pillanatról? -felém sétált egy szál marlborot tett a szájába
-Csak nyugodtan! Mert ez az utolsó, hogy itt látsz!
-Már is feladod? -lehajolt hozzám kikerekedett szemekkel, megjátszott döbbenettel
-Fel én! -elnevettem magam
-Látom azért elszórakoztatod magad, itt egyedül. - a kocsimra nézett amiből szólt a zene
-Várom Robint és Susant. Elvetemültek. -összeráncoltam a szemöldököm és elnyomtam a csikket
-Kitartóak! -rávágta
-Én csak nem szeretek mozogni, ez van. -megvontam a vállam
-Oh dehogynem. -huncutul elmosolyodott
-Jaj hagyjál már. -zavartan elfordultam

Ekkor ő is a kocsimnak dőlt és maga elé kezdett nézni a terem irányába.

-Nem jöttél be a könyvtárba. -hadartam

Felnevetett majd rám pillantott.

-Elfoglalt voltam. -kifújta a füstöt és újra maga elé meredt
-Valóban?

Bólogatni kezdett.

-Mesélj, mi foglalt le? -ránéztem
-Sok minden Sofia.
-Imádok veled beszélgetni. -mondtam szarkasztikusan ekkor újra elmosolyodott
-Mi a terved ma estére? -egy pillanatra oldalra nézett egyenesen le rám
-Nem tudom, valahova beülünk a lányokkal.
-Nem azt mondtad, hogy többé nem iszol?
-Nem is fogok. -elmosolyodtam
-Persze. -bólogatni kezdett
-Na és neked mi a terved?
-Találkozom pár baráttal.
-Jól hangzik. -legszívesebben megkérdeztem volna, hogy lesz-e köztük nő, de nem tettem

Eldobta a csikket és kiegyenesedett.

-Jól van Sofia, kellemes estét nektek. -hátat fordított és elindult a camaro felé
-Neked is!
-Sötét van ne ácsorogj a kocsid mellett egyedül! Vagy szeretnéd, hogy elraboljanak? -kinyitotta az autója ajtaját
-És ugyan ki rabolna el engem Hawkins közepéről? -felnevettem
-Mondjuk én. -halványan elmosolyodott