Yokohoma, egy kis kávézó, E/3 POV
A helyzet komolyságára való tekintettel a Fegyveres Nyomozóiroda és a Dokk Maffia tagjai közösen vették nyakukba a várost. A csapattal pedig együtt ment az orosz képességhasználó is, akinek a vállán ott pihen Dazai keze, hogy a férfi véletlen se tudjon ártani senkinek se. A furcsa kis csapat élén Chuya sétál, arcán egy igen csak ronda fintorral. Ő volt, aki a legtöbbször összefutott a Fekete ember csapatával, így valószínű volt, hogy ő találja meg legkönnyebben, akiket keresnek.
Legnagyobb meglepetésükre a külföldi csapat egy kicsit sem rejtette el magát. Egy nyugodt kis kávézóban ülnek egy hosszú asztal mellett. Amint Chuya belép a csapata élén a kis kávézóba a narancssárga hajú kisfiú azonnal talpra ugrik és csillogó szemekkel kezd el felé rohanni.
- Bátyó! - Sikítja boldogan a gyerek, mire Chuya felhúzza az orrát és a karjait.
- Tudod, hogy ki a bátyád! Eressz el te kis... - Ennél többet nem tud mondani, hiszen a kisfiú ajkai lefelé görbülnek és mintha ezzel megidézte volna a fekete ruhákba öltözött nő egy pillanat alatt kerül Chuya mellé és szorítja rá a tenyerét a fiú tarkójára.
- Mit tetszett mondani? - Jön a kérdés egy gyilkos mosoly társaságában.
- Akarom mondani! - Sziszegi Chuya. - Szia öcsi! - Hajol le a kisfiúhoz, hogy összekócolja a haját.
- Mi lett Chuya, régebben keményebb voltál. - Veri oldalba Dazai.
- Próbálj meg te a tenyere alá kerülni. - Sziszegi a fiú.
- Bátyó, kik a barátaid? - Pislog a kisfiú az idegenek csoportjára. - Bátyó, bátyó. - Húzza meg Chuya kabátjának ujját a fiú és mikor a nála magasabb képességhasználó lehajol suttogni kezd. - Ki a bácsi? - Mutat az oroszra.
- Fyodor vagyok. - Mosolyog a férfi a kisfiúra, amivel eléri, hogy a gyerek is mosolyogjon.
- A bácsi úgy vigyorog, mint Attila bátyó, mikor jó napja van. - Mondja lelkesen a kisfiú, majd szomorúan megrázza a fejét. - De Attila bátyónak mostanában nincs jó napja, mert Imre bácsi nem hagyja vonatokat nézni. - Itt újra elkapja Chuya ruháját. - De bátyó, bátyó neked elárulom, hogy tegnap este kiszök...
- Ferkó neked adom a dobos tortámat! - Kiáltja el magát a Magyar Hóhér, amivel eléri, hogy a kisfiú sarkon forduljon és ugrálni kezdjen.
- Süti! - Sikítja boldogan.
- Attila! - Néz mérgesen a kalapos fiúra a Fekete ember. - Mit mond Ferkó?
- Semmit. - Húzza ki magát Attila.
- József... - Dobbant egyet a fekete ruhás nő, aki ekkor már visszaült a helyére.
- Kérlek ne ölj meg Margit! - Teszi össze a kezeit a férfi. - Mentségemre szóljon, hogy Franz volt és nem rongáltuk meg a váltókat se! - Húzza össze magát a férfi.
- Kérek még Attila bátyó! - Nyújtja az üres tányérját a kis Ferkó Attila felé.
- Tessék kölyök. - Adja oda neki a másik szelet dobostortát is a férfi.
- Neked honnan van dobostortád? - Húzza fel az orrát Imre.
- Az étlapról. - Vonja meg az a vállát.
- Szerinted van Gundel palacsinta is? - Teszi állára a kezét Imre.
- Mit tudom én? Nézd meg. Amúgy maguk mit állnak ott, mint a bálán szamara? - Mutat a Magyar Hóhér a csapatra.
- Valószínűleg Ferkó miatt vannak itt Attila. Abból kiindulva, hogy Fyodor itt van. Mellesleg üdv Fyodor, rég találkoztunk. - Szólal meg egy barna hajú férfi, aki mellett egy szőke kislány ül.
YOU ARE READING
Bungou Nyugat
Fanfiction"- Gondolom a ti leveletekben is ugyanaz volt, mint a miénkben, ha már elfogadtátok a meghívásunkat. - Szólalt meg komolyan a maffia főnöke. - Igen. - Biccent a másik szervezet vezetője. - Ez a bizonyos Nyugat arra utal, hogy képes mind a kettőnket...