A Bébiszitter

20.

*Jimin pov.*

- Hogy tessék?? - kissé hangosabban mondta, így páran felfigyeltek ránk.

- Yoongi, halkabban! - sziszegtem neki a fogaim között.

- Beleszerettél a bébiszitteredbe??

- Csak lehet! Szóval... - nem fejezhettem be.

- Ez abszurd! Normális vagy?

- Befejezhetem?? - felemeltem a hangomat, szinte már kiabáltam.

- Persze...

- Szóval most egy évfolyamtársammal próbálom féltékennyé tenni, hátha segít, de csak 3 és fél hetem maradt. - vallottam be a tervemet.

- Nem vagy normális.

- De megérted, hogy miért csinálom, nem?

- Persze, de ezt akkor sem kéne. Megvagy már 18?

- Még 1 hónap.

- És ő hány éves?

- Azt hiszem 22.

- 4 és fél év korkülönbség. Elég sok.

- Lófaszt sok! - újra felemeltem kissé a hangom. - Eddig mindig örültél, ha tetszik nekem valaki, most meg letámadsz.

- Mert fura. Még 1 hónapig gyerek vagy, ő meg felnőtt. Mond, hogy a pasi legalább biszex! - erre csak sóhajtva lehajtottam a fejem.

- Barátnője van.

- Hát ez kurva jó. Jimin, inkább felejtsd el őt.

- 3 és fél hétig még egy házban fogunk lakni. Így hogy felejtsem el? Túlélem addig Liammal, és majd hidd el, hogy ezután a pár hét után Jungkookkal fogok sétálgatni. - böktem meg a mellkasát.

- Jungkook és Liam? Melyik melyik?

- Jungkook rám vigyáz, Liam meg az évfolyamtársam.

- Hm. Angol fiú, igaz?

- Igaz.

- Szerintem válaszd őt, az angolok cukik.

- De nekem Jungkook kell, nem ő.

- De miért? - Yoongi egyik kedvenc kérdései közé tartozik a "miért" kérdés. Nem mellesleg én gyűlölöm. Válaszként kerestem Jungkookról egy képet, és megmutattam neki. Mielőtt bárki kérdezné honnan van, elmondom, hogy titokban lefotóztam. Plusz megvan az együtt alvós képünk.

- Egész jól néz ki.

- Ő az enyém! - elhúztam a telefonom. - Csak meg ne tudja, mi a tervem.

- Szerintem már tudja.

Yoonginak lehet, igaza van. Elég rosszul viszonyultam tegnap Liamhoz, és Jungkooknak jó szeme van. Meg kell próbálnunk úgy viselkedni, mintha tényleg együtt lennénk. Bonyolultnak ígérkezik.

*Jungkook pov.*

Egyre furábban éreztem magam egyedül. Pár napja megint úgy érzem, figyel valaki. Talán csak Jia miatt. Viszont, mikor kinéztem az ablakon, láttam valakit. Lány alakja volt, és az ajtó fele ment. Odasétáltam, és mielőtt kopogott volna, én kinyitottam.

- Szia, Jia.

- Szexeljünk. - tért a lényegre, közben beengedte magát.

- Mióta figyelsz engem? - néztem rá zsebre dugott kézzel, miután becsuktam az ajtót.

- Pár napja.

- Azt gondoltam.

- Szóval... - felém fordult. - Szexeljünk.