Az utolsó macska-Our Little Kitten (bts ff.)

9.

Suga szemszöge
Az egyik farkas combján ébredtem. Azén aki tönkretette a hátamat. Nem kellene itt lennem, de úgyse engedne elfutni. Nem értem mit akarnak tőlem. Én csak egy macska vagyok. Jó, egy hibrid, de haza kell mennem anyához és a testvéreihez. Bár mondjuk úgyse hiányzom nekik, akkor miért is?

-Jó reggelt, Cicám-köszön nekem a fehér vérfarkas, és megpróbál megsimogatni. Sajnos későn vettem észre a kezét, hogy a fejemhez közelít, így nem volt időm elhúzódni- Jól aludtál?
-Hoseok-hyung, nézd mit találtam!-jön oda egy másik is. Citrom illata van. Kezében egy piros kötél szerűséget mutat az engem simogatónak.
-Tegyük fel rá!-az engem tartó is csatlakozik a beszélgetéshez. Róla el is felejtkeztem.
A három vérfarkas közül az agresszív letart, hogy ne nagyon mocorogjak, a másik kettő pedig azt a valamit teszik a nyakamba, és kötnek rá egy csomót. Ezután az orgona illatú felkap, és megpörget a levegőben. Hogy halnál ki te állat... Várjunk, ő tényleg az mert vérfarkas, akkor ez sértés neki, vagy nem?

-Valaki nagyon jól néz ki, ugye, kis Szőrgombolyag?- jön oda egy fehér hajú, kávé illatú, és a fülem mögött el kezd vakargatni. Nem tudom miért, de nagyon jó érzés, és nem tudom megállni, hogy dorombolni kezdjek. Kezdek beteg lenni? Minél többet simogatnak, és foglalkoznak velem, annál jobban esik, és annál többet akarok. Gondolataimból az ránt ki, hogy letesznek a földre, és teljesen elenged mindenki.

El kell tűnnöm innen, mielőtt még ennél is jobban beteg leszek.

Amint elengednek, a lépcső felé veszem az irányt. Ha nincsenek a közelemben, nem leszek jobban beteg. Amennyire gyorsan tudok, olyan gyorsan rohanok fel a lépcsőn. Egy másik hosszú folyosóra értem, mindkét oldalon ajtókkal. Óvatos, halk léptekkel indulok el feléjük, az összes nyitotton bedugom a fejem.

Kook szemszöge:
A szobámban ültem és zenét hallgattam, amikor menta illat csapata meg az orromat. A résre nyitott ajtóm felé fordulok, ahol egy fekete fejecske bukkan fel hamarosan, és óvatosan körbenéz, majd rajtam akad meg a tekintete. Az enyém pedig a nyakában lévő piros masnira tapad. Nagyon cukin áll rajta.
-Miau- lapítja le a füleit és fut el az ajtómból. Pár percig értetlenül bámulom a már üres ajtómat, majd megint a zenére öszpontosítok.

-Figyelj, Kook- dugja be a szobába a fejét Nam- A többiek el akarnak menni a boltba amit találtak vásárolni. Szeretnél jönni? Ha nem, tudsz vigyázni a macskára?
-Persze, tudok rá ügyelni. Csak megkeresem mielőtt elmentek.

Ez másfél perce volt, most pedig a cicával a kezemben figyelem a többieket ahogyan készülődnek.
-Szia Cicus- veszi észre Hoseok hyung a karomban fekvő jószágot- Legyél jó, és fogadj szót-kezdi el simogatni.
-Hol találtad meg?- kérdezi Jimin miközben a cipőjét köti Tae mellett.
-Az emeleten volt a folyosón. Éppen egy egeret üldözött.
-A kis vadász elkapta?
-Nem, csak én őt
-Nsa, gyerünk fiatalok, menjünk vásárolni-mondja Jin, a többieket az ajtó felé terelve- Kookie, kell valami?
-Ha lehet, ez a lista- veszek elő egy lalot a zsebemből és átadom neki.
-Majd jövünk, sziasztok!
-Pá Kook, pá Cicus
-Vigyázz Szőrgombolyagra.
-Sziasztok
-Csáó
Mormogják a maguk búcsúját, majd elindulnak az erdőben. Én pedig egy intés után becsukom az ajtót.
-Na, ketten maradtunk- simogatom meg a fejét- mit szólnál, ha felfedezésekkel ütnénk el az időt?
-Miau
-Körbevezetlek, a többiek elfelejtették gondolom.

Tíz perc múlva mindent megmutattam neki, direkt utoljára hagyva a szobámat. Amikor oda értünk a földre helyeztem, majd becsuktam az ajtót.
-Ha szeretnél, nézz körül nyugodtan-mosolygok rá, és türelmesen várom hogy körbenézzen. Először a szekrényeimnél szaglászik körbe, aztán az ágyam alatt, onnan felugrik az említett bútorra, majd utoljára az íróasztalom felé vet pár pillantást. Én eközben pedig az ágyamra ülök egy tollal és egy papírral.
-Gyere csak ide egy picit- szólok neki, magam mellett megütögetem a helyet, hogy megmutassam pontosan hova. Óvatos léptekkel közeledik, majd ugrik fel az ágyamra. Mikor karnyújtásnyira ér tőlem leül, kék és sárga szemeit pedig le se veszi rólam.
-Na akkor, mit szólnál ha ismerkednénk egy kicsit, és kísérleteznénk egy-két dologgal?

Sziasztok!
Képzeljétek el, február 5. vasárnap telihold lesz. Nyugtassatok meg, hogy nem csak én gondolkoztam azon, hogy egész este bámulom a tájat, és számolom a vérfarkasokat. Velem van a baj, vagy ez normális?