Reggelre sokkal jobban éreztem magam, egész délelőtt pihentünk.
-Gyere elviszlek enni. -felhúzott-Utána bejössz velem az uszodába.
-Ma? -hatalmas szemekkel kérdeztem
-Folyton csak ígérgeted, gyere. -mutogatott, hogy siessekÖsszekaptam magam, gondoltam majd nézem miközben dolgozik.
A parkolóban sétáltam előtte, valamit babrált a kocsiján, kis idővel később követett.
Láttam az embereket akiknek jó pletykát szolgáltattunk azzal, hogy együtt vagyunk.
Mosolyogva köszöntek, de lerítt az arcukról a döbbenet.
Ez egy kisváros, mindenki más dolgával foglakozik a sajátja helyett.
Én vagyok Sofia Carver, akinek a szülei csendes életet élnek, van egy lányom és a könyvtárban dolgozom.
Mindenki úgy gondolta maga vagyok a nyugalom, a kedvesség, egy törékeny nő aki a légynek sem tudna ártani.
Billy meg mögöttem sétálva olyan volt mint egy testőr, kétszer akkora mint én, és mindenkire olyan undorral tudott nézni aki neki nem volt szimpatikus, hogy egyből elkapták a tekintetüket az emberek.
Publikus helyen ha férfiak is voltak a közelben folyton megfogott, jelezve, hogy én az ő territóriumához tartozom.
Senkinek eszébe se jusson még csak egy pillanatra sem az, hogy esetleg szabad préda lennék.Megebédeltünk, olyanok voltunk mintha a világ legharmonikusabb kapcsolatában élnénk.
Kuncogtunk, összenevettünk, beszélgettünk.Senki sem gondolta volna, hogy ezen a héten miféle vitákon vagyunk túl.
Szürreális, hogy pár nappal korábban még kitett a semmi közepén éjszaka, most meg úgy ültünk az étteremben egymással szemben mintha nálunk nem lenne tökéletesebb pár a földön.A camarohoz sétáltunk vissza kézen fogva, valami félreérthető dolgot súgott a fülembe amin kuncogtam elpirulva.
Észre sem vettem, hogy kinek kereszteztük az útját.
-Sziasztok! -intett felék Evan
A kocsijához állt, csomagokat pakolt be, úgy tűnt bevásárlás után volt.
Billy meg sem szólalt, csak megszorította a kezem, közelebb húzva magához, pedig ez már szinte fizikailag lehetetlen volt.
Mosolyogva biccentettem Evan felé.
-Sofi! -utánam szólt
Felnéztem Billyre, aki üveges tekintettel nézett le rám és halványan, lassan megrázta a fejét.
-Hanna nem találta a könyvet amit kerestem, azt mondta kérdezzelek meg téged, mert neked van kulcsod a raktárhoz! -hadarta mosolyogva
Szegény mit sem sejtett arról, hogy nekem ránéznem se lenne szabad.
Mély levegőt vettem és megfordultam.
-Oda adom Hannának a kulcsot, majd megkeresi neked a könyvet. -bólogattam és visszafordultam Billy felé
Evan sietősen mellénk lépett.
-Nem akarok bunkónak tűnni! Evan! -nyújtotta a kezét Hargrove felé
-Szerinted nem tudom, hogy ki vagy? -mereven nézte a férfit BillyEvan rám pillantott, meglepte Hargrove reakciója, nem ismerte, hogy milyen.
-Hát gondoltam itt az ideje bemutatkoznom, és elmondanom, hogy nincs okod az aggodalomra. Régről ismerem Sofit, nem jelentek veszélyt! -mosolyogva feltette a kezeit
-Tudod Evan jobban tennéd ha elkerülnéd messziről ezt a nőt ha nem akarsz gondot magadnak. Keress magadnak barátokat, és felejtsd el Sofiat! -a férfi elé álltKínosan éreztem magam, sajnáltam Evant, láttam rajta, hogy össze van zavarodva.
-Persze. -mondta döbbenten és megfordult, de előtte még rám pillantott

JE LEEST
Broken Boy | Billy Hargrove x Sofia +18
Fanfictie"A kezeire tettem a tenyerem bizonytalanul. -Nem szeretem ezt. -rázta a fejét -Mit Billy? -Érezni, hogy félve érsz hozzám, ne félj már. Nem bántalak Sofia! -közelebb húzott -Pár órája még mást mondtál. -Ideges voltam. -oldalra pillantott, majd újra...