5.-rész

81 3 1
                                    

Miután barátja megérkezett és Henderson mindent elmesélt neki,Ethan felháborodott.

- Én már akkor mondtam neked, hogy a pasas zűrös, én már csak felismerem az ilyent. De te mindig okosabb vagy és nem figyelsz az intő jelekre.- rosszallóan megingatta a fejét, felsóhajtott.- Mindegy,megtörtént,nem kell ezen aggódni. Ha később okoskodna még mindig megfenyegetheted azzal, hogy feljelented zaklatásért.

George fel s alá járkált a lakásban, néha a kanapé felé tekintett ahol a férfi békésen aludt, aztán újra kezdte az egészet. Ideges volt ehhez kétség sem fért, Ethan pedig lassan beleszédült, ahogy próbálta követni a férfi mozgását.
- Vissza kell vinnünk a lakásába,itt nem ébredhet fel. Mi lesz ha magához tér és...- nem fejezte be a mondatát,nem is akart a következményekre gondolni.

-Gondolom a lakáskulcsa nála lesz, nézd át. Aztán ketten átvisszük.- közölte vele Ethan, ő pedig értetlenül pislogot rá? Hogy ő kutassa  át a férfi ruháját? Nem.. ő aztán hozzá nem ér.- Ne legyél már ennyire beszari nyúl,az előbb basztad fejbe,mivel is? Ja igen,egy kibaszott kristályhamútartóval.- nevetett fel barátja,mintha az annyira szórakoztató lenne. Henderson pedig gyorsan a szájára tapasztotta a kezét és dühös pillantást küldött felé.

-Kussolj! Azt akarod, hogy ez a barom felébredjen? Akkor nem csak nekem lesz végem hanem neked is, talán még közös sírba is temetne minket. Kösz,de ezt inkább kihagyom. - morogta az orra alatt miközben elengedte a férfit és a kanapéhoz lépett, összeszedve minden bátorságát kutatta át a férfi zsebeit a lakáskulcsokért. Végül  megtalálta őket a nadrágja zsebében. Kulcsokat barátjának dobta.
-Szemben lévő ajtó,nyisd ki. Aztán átvisszük, ügyelj arra, hogy senki ne lásson meg.

- Úgy csinálsz mintha hullát csempésznénk,vagy legalábbis drogot.- de tette amire megkérték, Ethan szerette a férfit,noha soha nem mondta ki neki ezt hangosan,nem vallotta be érzéseit, hiszen George csak megdugni szerette, ritkán volt szó kettejük között a szeretkezésről. De ezt ő nem is bánta, ismerősei persze elhintették párszor neki, hogy Henderson csak kihasználja,nem lát benne mást csak egy tömnivaló lyukat. Lehet, hogy igazuk volt,de ő reménykedett abban, hogy a férfi érzései egyszer megváltoznak, hogy viszont szeretni fogja.

George Ethan segítségével vitte  át a  férfit a saját lakásába. Ő fogta a férfit a karjainál, míg Ethan a lábánál fogta. Egyenesen a megvetettlen ágyba tették,nem foglalkoztak azzal, hogy betakarják,vagy hogy a cipőt lehuzzák a lábáról. Nem, George úgy volt vele, hogy egye meg azt amit megfőzött,szenvedjen és remélte szenvedni is fog amint magához tér.

- George,ez a pasi megszállott, láttad már a festményeit? - épp egy vászon előtt állt és a festményt tanulmányoztam. Henderson mellé lépett,felvonta szemöldökét a csodálkozástól. A fal mentén jó pár kész mű pihent, mindegyik kifinomult ízlésre vallott. Ezt nem tagadhatta,de betegesnek tartotta,az összes "mázolmány" őt magát ábrázolta,eléggé furcsa pozíciókban . Sőt, túlzott erotikus pózokban,de ami talán jobban dühítette az az volt, hogy mindegyik képen alárendelt félkén volt jelen. Nem szánta volna felpofozni a még mindig kábán alvó férfit,számonkérni rajta, hogy ez mégis mit jelentsen. Keze ökölbe szorult a dühtöl, mégis mit képzel ez a pojáca,csak még egyszer fussanak össze. A szart is kiveri belőle.

-Menjünk,nincs kedvem megvárni, hogy felébredjen. Remélem rohadt agyrázkódást kap és pár napig nyugtom lesz tőle.
- Ha gondolod hozzám is eljöhetsz. Pár napig meghúzhatod nálam magad, legalább lecsendesednek a kedélyek.- meghívással semmilyen rossz szándéka nem volt,nem most először lenne, hogy barátja nála húzta meg volna magát. Amikor megismerkedtek sűrűn volt, hogy Henderson nála töltötte az éjszakát, aztán ezeknek a száma leredukálódott és végül csak nála vagy random helyen dugtak. Nem volt ezzel baj,de esélye sem volt arra így, hogy elmélyítse vele a kapcsolatát.

- Nem,jobb ha ma te is haza mész,ennyi stressz egy napra bőven elég. És Ethan, erről senkinek egy szót sem. Ez nem derülhet ki.
- De hát majdnem..-kezdte volna,de barátja közbe vágott.
- Semmi de,ez nem történt meg,te ma nem jártál itt, világos? Nem hiányzik, hogy a szomszédunk utánad kezdjen kutakodni,ne adj isten bosszút akarjon állni. Felesleges vérontásnak nincs itt az ideje. - George hangja határozott volt,ez is az egyik dolgok közé tartoztak amit Ethan szeretett benne. Mindig lényegretörő volt,nem kertelt még akkor sem ha azzal másokat megbántott. És ő most sértve érezte magát egy kicsit, eljött, segített és most úgy teszik ki a szűrét mint egy kivert kutyának. De nem kezdett el duzzogni,makacskodni, hogy de ő igenis maradni szeretne,nem,elfogdta a tényt, hogy ma bizony egyedül fog ágyba bújni.

-Rendben, ahogy akarod. - tett felé egy lépést és egy csókot lehelt a másik ajkaira.- Szólj ha bármi van, mindegy mikor. - George nem szólt semmit csak nézte a másik távolodó alakját, még csak viszonozni sem viszonozta a csóknak nem nevezhető érintést. Nem mintha most erre tudott volna koncentrálni. Magára zárta a lakást, még a reteszt is behúzta a biztonság kedvéért és a dulakodás nyomait kezdte el feltalarítani.



            *.      *.     *.         *.      *

Kendall arra ébredt, hogy a nap ki akarja égetni a retináját. Megvakul, de minden mozdulata fájt. Szemei könnybe lábadtak az erőlködéstől,ami még nem is lett volna baj,de amint megmozdult volna irtózatos fejfájása lett. Nyögve emelte fel a karját, így csak akkor szokta érezni magát ha másnapos,de most nem ivott egy kortyot sem. Valójában már egy ideje nem ivott alkoholt így azt teljesen kizárta. Ujjaival a hajába akart túrni de valami meggátolta benne, és ekkor felrémlet benne a történtek. Hirtelen pattant ki a szeme és olyan hirtelen ült fel, hogy megszédült. Szemeit egy pillanatra össze kellett szorítania, hogy a szédülés és az émelygés alább hagyjon. Miután képesnek érezte magát a kezét felemelve térképezte fel a fején lévő károkat. Be volt kötve, mégis éktelen harag tombolt benne,az a segg egy szarral fejbe vágta és majdnem ott hagyta a fogát.
- A kibaszott buzi..- horkantott egyet.- bár tudta, hogy nem hibáztatjatja érte hiszen önvédelem volt. Védte magát tőle,de ezt azért mégis túlzásnak vélte. Az ablakra nézve nem tudta besaccolni, hogy mennyi lehet az idő, talán délután,ami azt jelentené, hogy majdnem egy egész napot átaludt. Összeszedve magát a fürdőbe setált, hogy rendbeszedje magát és lehiggadjon egy forró fürdő társaságában. Igen,erre lesz most szüksége, hogy ne törje a másikra most azonnal az ajtót. És később nem ártana ellátogatni egy orvoshoz is, hogy rendes kezelésben részesüljön.



Végül miután a távozott a kórházból friss kötéssel a fején nem volt meglepve, hogy kisebb agyrázkódása van. A sebet nem varták össze, hiszen eltelt egy huszonnégy óra az eset óta, így kétnaponta járhatott majd kötözésre. Amikor pedig arra kérdeztek rá, hogy mi történt ő csak annyit mondott, hogy rosszkor volt rossz helyen. Arra, hogy ki látta el előző nap pedig őszintén válaszolt. Így nem lett belőle rendőrségi úgy, legalábbis remélte, hogy a másik sem jelentette fel. Hiszen ha így lett volna, nyilván erőszak vádjával már régen a rendőrség kopogott volna az ajtaján. Ez azért egy kicsit megnyugtatta,de nem eléggé ahhoz, hogy később,egy óra múlva ne ő dörömböljön Henderson ajtaján.
- Tudom, hogy itt vagy George.! Ne hidd, hogy ennyivel megúszod ezt a kis játékot. Nyisd ki,vagy rád töröm ezt a szerencsétlen ajtót .

De nem jött válasz, hiába állt ott mint egy dühös,felfújt bika. Bent, legalábbis amennyit ő hallott,csend honolt. Lehet mégse nincs otthon? Mélyeket lélegzett, le kell higgadnia mielőtt még valamelyik szomszéd kihívja a zsarukat. De nem felejt,nem fogja ennyiben hagyni ezt a kis játékot, még akkor sem ha abba beleőrül. Kell neki a férfi,mindegy mi lesz annak az ára. Ezekkel a gondolatokkal tért vissza a lakásába, hogy lepihenhessen és átgondoljon mindent.



( Sziasztok! Huhh.. tudom,tudom,elhanyagoltam mindent. Borzalmas egy hónap áll mögöttem és még nincs vége. Remélem ez a kis rész azért valamelyest kárpótol benneteket.   😅😅
Így utólag is szeretnék midnekinek kellemes karácsonyi ünnepeket kívánni. Remélem mindenkinek jól telt ez a kis ünnep és sok szép dolgot kaptatok 😏😏😏

És ha netalán tán nem lennék,akkor addig is előre  kívánom, hogy az új év midnekinek kellemesen kezdődjön, hogy a meg nem valósított tervezték jövőre sikerüljenek. Legyenek azok bármennyire nagyok vagy aprók is.

UI:
Köszönöm a türelmeteket.!🥰

Dostali jste se na konec publikovaných kapitol.

⏰ Poslední aktualizace: Dec 27, 2022 ⏰

Přidej si tento příběh do své knihovny, abys byl/a informován/a o nových kapitolách!

BorzongásKde žijí příběhy. Začni objevovat