Párhuzamok

17. rész

Sosem fújtak még le kviddics meccset a Roxfortban, eső vagy köd ide vagy oda, de az, hogy Hermione Granger és a hatodikos prefektus Penelope Clearwater is áldozatokká váltak, elég nyomós indok volt rá. A diákokat a pályáról és a lelátókról küldték vissza a hálókörleteikbe. Hogy mennyire gyorsan derült ki az áldozatok kiléte, mi sem bizonyította jobban, mint az, hogy Kitty, Draco és Pansy fennhangon mutatták ki elégedettségüket a pályáról visszafelé menet. Fannynak, aki Neville, Dean és Seamus társaságában sétált, volt szerencséje hallani mindezt.
-Legalább nem kell jó ideig eltűrni az okoskodásait-károgta Pansy Parkinson.
-Ez a szörny több kívánságunkat is meghallgathatná-reménykedett Draco Malfoy. -A következő lehetne valamelyik Weasley, abból úgyis van elég.
-Ők aranyvérűek, elvileg védve vannak. Legyen inkább Potter-folytatta a felsorolást Kitty. -Sokkal zavaróbb.
-A vérárulók is ellenségek-vonta meg a vállát Draco. -De valóban lehetne ő is, örülnék neki. Meg ha az a kétbalkezes Longbottom lenne sem panaszkodnék.
-Vele úgyis csak többen vagyunk-értett egyet Kitty.
Neville elpirult szégyenében és kissé félelmében is.
-Ne félj, ezt nem hagyjuk-veregette meg a vállát Dean.
-Persze, hogy nem hagyjuk, Neville. Ahogy a Weasleyket és Harryt sem-tette hozzá Fanny, és szándékosan emelte fel a hangját, hogy az előttük sétálók meghallhassák. -Az legyen a legkevesebb bűne valakinek, hogy honnan származik.
-Arról nem is tehet-bólintott Seamus.
-Pontosan. De arról igen, hogy milyen emberré válik. Ha lenne egy szörny, ami jellem alapján szedné az áldozatait, sok zöld-ezüst egyenruhás nem lenne biztonságban.
Magabiztosan elindult, hogy megkerülje Kittyék társaságát. Nem közvetlen mellettük tette ezt meg, az túl kockázatos lett volna. Néhány másik diákot is kikerült. Csak a barátai jelenlétének köszönhette, hogy így meg mert szólalni és ilyeneket volt bátorsága mondani. Seamus, Neville és Dean vele tartottak, így a mardekáros trió elé kerültek.
-Ó, tényleg!-csapott a homlokára Draco, amikor a griffendélesek már előttük sétáltak. -A kis fattyú is lehetne áldozatjelölt.
Fanny gyomra egy pillanat alatt görcsbe rándult, amikor ebbe belegondolt, de megőrizte lélekjelenlétét, és nem is fordult hátra Dracoékhoz.
-Minek nevezett téged?-kérdezte Neville értetlenül.
-Rosszul hallottam, vagy tényleg fattyút mondott?-kérdezte Dean is.
-Szerintem az hattyú akart lenni-kényszerített magára egy mosolyt Fanny, ám amikor Seamus felnevetett, ez egyből őszintévé vált.
-A táncos eleganciád vagy mi miatt, ez lehet.
A mardekárosak megvetően felhorkantak. Fanny erre válaszul hátranézett, rájuk mosolygott, majd még néhány diákot kikerülve törtek előre, hogy minél hamarabb visszaérjenek a klubhelyiségbe. A lányt nem érdekelte, ha ezt menekülésnek gondolták, inkább tette azt egy olyan társaság elől, akik másoknak ennyi rosszat kívántak.
A diákokon kívül a házvezető tanárok is a klubhelyiségekbe siettek, hogy eligazítást tartsanak. McGalagony professzor fáradt, kimerült arccal olvasta fel a pergamentekercsére írtakat, amit kivételesen mindenki némán hallgatott.
-Legkésőbb délután hat órakor minden tanuló visszatér a ház klubhelyiségébe. Ezután senki nem hagyhatja el a hálókörletet. A tanítási órákra csak tanári kísérettel mehetnek. A mellékhelyiséget is csak tanári felügyelet mellett használhatják. További rendelkezésig felfüggesztjük a kviddicsedzéseket és mérkőzéseket. A tervezett esti programok elmaradnak.
-A párbajszakkör is?-kérdezte Ginny egyik évfolyamtársa.
-Annak egyébként sem volt sok értelme-morogta Ron.
McGalagony professzoron látszott, hogy egyetért vele.
-Igen, a párbajszakkör is elmarad-válaszolt az elsősnek, majd még az eddiginél is komolyabb hangon folytatta. -Talán mondanom sem kell, hogy még soha nem voltam ilyen nehéz helyzetben. Ha nem sikerül elfogni a merényletek elkövetőjét, az iskolát valószínűleg bezárják. Kérek mindenkit, aki úgy gondolja, hogy hasznos információval szolgálhat, hogy azt haladéktalanul közölje velünk.
Miután kiment, a griffendélesek azonnal izgatott beszélgetésbe kezdtek.
-A veszteség: két griffendéles, nem számítva a kísértetünket, egy hóllóhátas és egy hugrabugos-számolta össze az áldozatokat Lee Jordan, ujjait is segítségül híva a művelethez. -Egy tanárnak se tűnt fel, hogy a mardekárosokat nem bántják? Nem nyilvánvaló, hogy ez az egész a Mardekár műve? Mardekár utódja, Mardekár szörnyetege. Miért nem rúgják ki az összes mardekárost?
Az ötlet osztatlan tetszést aratott sokaknál, de Fanny nem értett egyet vele.
-A logikád alapján, Lee: ha egy tanárt sem bántott a szörny, akkor őket is mind ki kell rúgni? Lehetetlen, hogy különbséget tudjon tenni a diákok háza között.
-És mégis sikerült neki!-erősködött Lee.
Percy Weasley, aki sápadt arccal, leverten üldögélt Lee Jordan mögött, ezúttal nem nyilvánított különvéleményt.
-Percy teljesen ledöbbent-mondta halkan George Harrynek, ám Fanny ezt meghallotta, abbahagyta a vitát Lee-vel, és odanézett. -Az a hollóhátas lány, Penelope Clearwater, szintén prefektus volt. Percy álmában sem hitte volna, hogy a szörnyeteg egy prefit is meg mer támadni.
-Ez is bizonyíték arra, hogy nem kivételezik-nézett vissza Jordanre, aki továbbra sem akarta elismerni, hogy a lánynak lenne igaza. -De azért remélem, minél hamarabb vége lesz ennek az őrületnek...-mondta halkan a lány.