Szerencsétlen olykor buta kis verseim

Emberek segítség

Itt ülök én a váróban,
Majd meghalok unalmamba,
Atyám, anyám beszélgetnek,
Én meg csak itt üldögélek,

Ahogy én itt üldögélek,
Tele van a várószoba,
Körülöttem, unott emberek hada,
Én meg itt vagyok matek házit irogálva,
És őket ignorálva,

Oh! Kormányablak integrált,
Kormányzati ügyfélszolgálat,
Fárasztó ez a hely na,
Száz más helyen lehetnék ma,

Oh! De nem távozhatok,
Fájón öklömbe harapok
Nagyon bánt a tudat,
Hogy ennyi szenvedés árán
Kaphatom meg
Személyigazolványomat

Unalmamban majd meghalok,
Vihetnének már el az angyalok
Ám ők ide be nem jönnek
Ha benéznek elrepülnek