Hideg szellőt éreztem, madarak csiripelését hallottam magam mellett. Nyugodtságomból csípésekre keltem fel.
-Ne már, Katsu-
Nevetve ültem fel az ágyból de hamar elhervadt a vigyor a számról. Az ablak nyitva volt és vagy 5 madár élősködött a szobámba. Szelemmel kizavartam őket és csuktam le az ablakot. ,,Ne szórakozz velem hogy egész éjjel nyitva volt?! Ahj!!,, Dühösen kiugrottam az ágyból és indultam le a konyhába. Arra számítottam hogy nem lesz ott senki, de amint befordultam megpillantottam Dabi fekete hajkoronáját.
-Te meg mi az istent keresel a házamban?-ültem le pult mögé meglepetten nézve égett pofájút.
-Szép jó reggelt!-fordult felém teljesen vigyorral arcán.-Nos, nem volt hol aludnom, mert kizártak engem. Szóval, ide jöttem és be feküdtem melléd.-vonta meg a vállát mint ha a semmiről beszélne.
-Legalább az ablakot becsukhattad volna.-morogtam majd hajtottam le fejemet.
-Jobban vagy a tegnaphoz képest?-ült le mellém.
-Valamit még nem mondtam el.
-Hallgatom.
-Nos, a szüleim meghaltak egy démon miatt, aki családokat jár át hogy megkeresse magának a legerősebb utódot. Ez most bennem van. És tegnap amikor történt az incidensem, akkor beszélt hozzám. Alkut akar velem kötni, mivel ő nagyon unatkozik. Nagyon gyanúsnak találom, de talán hatásos lehet számomra az ereje.
-Egy próbát megér használni.-ütögette meg a hátamat.
-Csak az iskolában ezt betiltották hogy használjam. Kivételesen vészhelyzet vagy segítségnek használhatom.-fordítottam fejemet felé de még a pulton maradtam.
-Néha vicces ha előhívod.-vigyorodott el.
-Nem vagyok olyan mint te, baka!-boxoltam vállba majd feláltam.-Reggeliztél már?
-Épp azért voltam a konyhába hogy csináljak valami reggelit. De rájöttem hogy nem itthon vagyok.-vonta meg vállát.
-Kérsz palacsintát?-indultam hűtőhöz.-Úgy látszik apám csinált nekem eleget.
-Csak ha van csokiöntett.-csillogtak meg szemei.
-Mindenféle van!-mosolyodtam el halványan.
Dabival elkezdtünk reggelizni és közben beszéltem vele az osztályomról. Párat kigúnyolt amitől röhögő görcsöt kaptam, félre nyelve az ételt. Amint végeztünk a kajával elpakoltam a mosogatóba és indultunk be a nappaliba.
-Én szerintem megpróbálom elnyelni a démonom erejét.-dőlök hátra.
-Ez egy kicsit sértő lenne számára.-ült le közvetlen előttem lévő fotelba.
-Jó, akkor alkut kötök vele na. Így jobb?!-forgattam meg a szememet.-Addig vigyázz a testemre, ne hogy csináljak valamit.-csuktam le szememet.
--------
Amint lecsuktam egy elég érdekes helyen voltam, vagy én nem tudom. Túlságosan sötét volt így nem láttam semmit.
-Goro! Beszélni szeretnék veled!-kiáltottam nevén mire csak a víz hangomat hallottam vissza.
-Na, csak meg gondoltuk magunkat?!-mondta egy hang mögülem, ami eléggé gúnyos volt.
Hátra fordultam mire egy olyan 190 centis pasas állt aki teljesen beborította a sötét csóvákkal.
-Kérem a fele erődet.-mondtam határozottan.
-Ne olyan sietősen kislány!-mutatta fel kezét védekezően.
YOU ARE READING
Mindvégig! Bakugou x OC
FanfictionMia egy váratlan esemény következtén bekerült a U.A. hősakadémiába. Általános iskolában csak Shinsoval jöttek ki jól, mindenki más csak démonként tekintett Miára. A lány új jövőt akart építeni, így titokba tartotta erejét és tehetségét is, ugyan is...