Mindvégig! Bakugou x OC

26.rész

Hamar el is telt ez a hét aminek nem örültem, már 15%-kát tudtam elsajátítani Goro képességének, haladás, úgy hogy visszatérek mint Mia. Másrészt örülök hogy megszabadulhatok ettől az idegesítő kis senkitől. Amilyen idegesítő és erős képessége van, jó volt vele néha küzdeni, de ha járőrözni voltunk egyfolytában beszélt. Minden esetre ez az egy hét hasznos volt nekem. Éppen nyitottam be a lakásba amikor egy aggódó Keigoval találkoztam.

-Hali!-mosolyodtam el.

-Újra a régi vagy! De örülök neki!!-ölelt magához szorosan.

-Sajnálom, de ha a szeretteimre támaszkodom nem jutok sehova se!-öleltem vissza.

-Semmi gond! Most az egyszer elnézem, de ha megint ilyet csinálsz nem fogok!-váltunk el.

-Jó, ezért csinálok yakitorit csak hogy jobb legyen neked!-pöcköltem meg orrát.

-Yey~!!-ugrált örömébe.

-Vigyázz, még a végén felrepülsz!-nevettem el magamat.

Indultunk a konyhába és elmeséltem neki az egészet, Gorot, a 3 alakot és hogy mennyire megy használni a sötétséget.

-Azt mondod 3 alak?

-Az egyik szerintem Goro édesanyja, másik az a nagyim, a harmadik meg anyukám. SZerintem azokat láttam akik bírták használni a démont... Mamámnak milyen képessége volt?

-Elvileg tudott teleportálni, 20 kilométeres távolság volt a rekordja.-vonta meg vállát.-Miért kérdezed?

-Nem hinném hogy igazam lenne, de szerintem tudom használni őket.

-Honnan veszed?

-Goro is egy áldozat volt a saját képessége által, így örököltem tőle a sötétséget, akkor a többi is csak előjön valahogy.

-Ez egy okos magyarázat, és szerintem igazad is van! Lehet akkor tudod használni őket hogy ha elérsz egy bizonyos százalékot.

-Igen!-csaptam öklömbe.-Mindent értek! Már csak arra kéne rájönni hogy mi Goro édesanyjának a képessége!

-Pfu~ Azt bizony nehéz lesz!-fogta fejét Keigo.

-Na azt majd én elintézem, addig vigyázz a testemre!

Ültem le egy székre majd újból koncentráltam arra a helyre mint legutóbb.

-----------------

Hirtelen kinyitva szemem ugyan ott vagyok és semmit nem változott.

-Goro!

-Mit akarsz már?!-kiabált le mögülem.

Fordultam meg mire megpillantottam a sötétsége borított fiút, mondjuk a 15%-ka látszott valamennyire.

-Az igaz Goroval szeretnék beszélni.-mondtam határozottan.

-Hogy volt mersze-

Kezdett el hátrálni és arca már látszódott a fiúnak.

-Köszönöm hogy segítesz nekem!-mosolygott majd ölelt át óvatosan.-Na de miért jöttél?-vált el tőlem.

-Mi volt anyukád képessége?

-H-hát, az elle-

Nem tudta mert visszakúszott a sötétség arcára.

-Goro!

-Nem jöhetsz rá! Még nem vagy készen erre te utód! De ha még erősebb leszel, akkor újabb 10%-ot kapsz az erőmből!-kiabált a démon.

-Ne bántsd a fiút!