3. Epizód

19 1 0
                                    

-Komolyan Adam?! - kiálltott fel barátnőm enyhén idegesen.
-Ne kövezz meg, kérlek. De olyan helyes. - néztem rá ábrándozva.
-Ez az az Adam, akinek elmondtad, hogy tetszik és neki a válasza az volt erre, hogy akkor majd holnap beszélünk???? - háborodott fel végleg.
-Igen... - sütöttem le a szemem, és azt kívántam, hogy bárcsak egybe tudnék olvadni a szekkel. De sajnos ez nem opció.
Miután Mia lehiggadt (nagyjából), próbált lebeszélni MEGINT Adamról. Ezek után elterelődött a téma és röhögcsélve folytattuk az évest. Már majdnem nyolc óra volt, így siettünk vissza a koliba, mivel nyolcig lehetünk kint maximum. Egy öt perces késéssel beértünk és rohantunk tusolni, miután letudtuk ezt is még megnéztünk valami filmet és aludtunk is.

Reggel az ébresztőre keltem. Nagy nehezen ki kászálódtam az ágyból ahogyan Mia is. Gyorsan felöltöztünk. Én egy egyszerű fehér alapon rózsaszín színű ruhát vettem fel, arra egy fehér kis kardigánt és hozzá egy ezüst gyűrű, plusz nyaklánc. Mia egy kiszakított gatyát és egy fekete trikót vett fel. Mindketten fehér Nike air forst húztunk fel. A hajunk csak kiengedve hagytuk. Meg persze a kihagyhattatlan sminket is felkentük magunkra.
-Hallod nincs kedved ma menni valahova reggelizni úgysincs itt semmi olyan amit tudnánk kajálni. - kérdeztem Miától.
-Dee, menjünk abba a közeli kávézóba tudod.
-Oksi, de előtte cuccoljunk össze a sulira és vigyük magunkkal a táskát. - mondtam neki.
- De most miért nyaggac ilyenekkel Em?-nézet rám egy fáradt arccal. Felkuncogtam és csak pakoltam befelé.

Már majdnem lefelé tartottunk mikor egy fura, ismeretlen csapat tartott ebbe az irányba. Furán össze néztünk és csak megrántottuk a válunkat és mentünk tovább. Mikor szemben jöttek velünk kiszurtam egy ismerős arcot, talán ő volt az akinek neki mentem? Sok srác volt, köztük persze csajok is, olyan ribancos félék. Tudod, mini szoknya, dekoltásukat mutogató póló meg hasonlók. A srácok olyan az összes csaj belém zúg típusnak néznek ki. Akinek neki mentem, barna hajú és barna szemű srác volt aki rettentő magas. Rá néztem barátnőmre akit mintha beszívott volna valami úgy bámulta a közeledő csapatot. Vagy nem is, ez csak az egyik fiú.
-Hahó, - ráztam meg előtte a kezem - föld hívja Miát, jelentkezz! - szólítottam meg az elbambúlt barátnőmet.
- Bocsi kérdeztél valamit? - nézett rám végül.
-Nem, csak láttam hogy kiszurtad az egyik srácot meg persze azt is hogy ő is téged.-néztem rá vigyorogva.
-Milyen hülyeségeket hordasz te össze Em. Nem is csináltam semmit és ő sem. - nézett rám felháborodottan.
-Ha te mondod. - vigyorogtam.
-Ne vigyorogj már Emma. - röhögött ő is és enyhén meglökte a vállam.

Kajálás után vissza mentünk a suliba. Majd ketté váltunk, mert ő még beköszönt Lucassnak. A szekrényembe pakolasztam mikor valaki oda dőlt a szekrénynek.
-Szia hercegnő. - szólalt meg egy rekettes hang.
-Szia. - zártam befele az ajtót ezzel a beszélgetést is próbáltam. A könyveimet magamhoz szorítva igyekeztem a termem felé.
-Én Zack vagyok de nyugodtan hívhatsz a hercegednek is. - futott utánnam az a srác akinek tegnap neki mentem.
-Maradok a Zacknél ha nem baj. - mondtam picit feszengve, de amennyire csak tudtam nyugodtan.
-Még ez változhat. - kacsintott és elment a másik irányba.

My boyWhere stories live. Discover now