Another Petrova ~vampire diaries ff~

Fenyegetve

-dugd el a kötést, nem illik bele a képbe-halottam egy szőke lány hangját miközben sétáltunk.
Sárga ruhája volt és tökéletesen passzolt a ruhája magához a lányhoz. Elenára néztem, hiszen láttam, hogy ismeri.

-Bonnie, Caroline sziasztok-ment oda vidáman Elena a két lányhoz. A barna hajú lány annyira ismerős volt nekem.

-szia Elena-szólalt meg a barna-ő ki?-utalt rám.

-Stefanék régi barátnője és Katharine testvére-nyögte ki halkan az utolsó mondatot. A lány rosszallóan nézett rám.

-Katharine testvére?-húzta fel a szemöldökét-nem mondtátok, hogy volt neki.

-én se tudtam, akkor tudtam meg mikor ott volt Stefanéknál és bemutatkozott-vakara meg a tarkóját.

-Blair Anastazia Petrova, te meg-néztem rá és eszembe jutott, hogy honnan ismerős-egy Benette boszorka, nagyon hasonlítasz egyre akit ismertem.

-Emilyre-forgatta meg a szemeit-ismerted?

-mint mondtam-bólintottam-sokat segített nekem s a nővéremnek. Mivel látom, hogy neheztelsz rám úgy, hogy azt se tudod konkrétan ki vagyok, csak a nevem alapján, hadd mondjam el, hogy nem olyan vagyok mint a nővérem-fontam össze a kezem a mellkasom előtt.

-oh reméltem is-nézett rám szúrós szemekkel-Elena magamra hagynál vele?-nézett a mellettem álló lányra, ki csak bólintott és elment a szőkével.

-igen?-húztam fel a szemöldököm, majd éreztem egy kis szúrást a fejembe de már megszokott volt, de attól még éreztem-oh kiscsillagom, rám már nem igen hat a kis mágiád, hogy a fejembe mássz. Több mint négyszáz éves vagyok, ne várj tőlem keveset-sziszegtem rá.

-ha megtudom, hogy miattad, vagy a nővéred miatt bántódása esik innen valakinek, akkor nem lesz jó vége. Hidd el, tudok olyat amit még nem tapasztaltál-nézett engem.

-ha tovább folytatod ezt akkor itt egy valakinek fog bántódása esni-fogtam a fejem-és az te leszel, mert vagy eltöröm a nyakad itt helybe nem érdekel ki látja, vagy kitépem a szíved a helyéről. Nem lesz nagy dolog-néztem fel rá mire láttam kicsit összerezzent és abba hagyta a kis varázslatát.

-Bonnie, Blair minden rendbe?-jött ide Stefan. Gondolom látta, vagy hallotta a dolgokat ezért jobbnak érezte, hogy közbe álljon.

-persze, csak kicsit beszélgettünk a boszival-mosolyogtam rájuk-megbeszéltünk egykét dolgot, amit jobb ha megfogad-poroltam le a ruhám-milyen jó megint, hogy együtt vagyunk, a Salvatore fivérek egy Benette boszi a hasonmás és a Petrova testvér. Pont mint kétszáz éve-mosolyogtam rá majd ott hagytam őket.

Nehogy már egy jött-ment banya mondja meg mit csináljak, abba a városba ahol éltem, lehet, hogy ő boszorkány tud varázsolni de én meg vámpír. Nem mellesleg vannak ismerőseim, akik seperc alatt kiiktatják.
Nem vagyok olyan mint Katherine, de azért ki állok magamért és betartom azt amit megmondtam neki. Nem fogom magam rosszul érezni, ha megölök egy boszorkányt. Sőt jobban éreznem magam, hogy kiiktattam egy veszélyforrást.

-Blair-kiabált utánam Damon-kicsit bele hallgattam a beszélgetésetekbe a Benette banyával. Látom a fenyegetőzés még mindig a listád élén áll-mosolygott rám-csak mint a nővérednek.

-oh, de én meg Katherine között van ebben különbség. Ő nem fenyeget ő megcsinálja, én viszont megmondom, hogy megcsinálom ha valami nem úgy van ahogy nekem az tetszik. Ismersz Damon-haraptam bele a számba.

-semmit nem változtál-nézett végig rajtam-max kinézetileg. A kis rózsaszín csík a hajadba, igazán jól áll.

Rá mosolyogtam majd otthagytam, elkezdtem nézelődni a felvonuló kocsik és ruhák között, egyből eszembe jutott a korszak, mint mondtam imádtam.
Kicsit feldobta a hangulatom, hogy mindenki élvezi, hogy mindenkihez illik a ruha amit választott. De ahogy Elenára nézek Katherine jut eszembe, pont ugyan így öltözködött. Ha nem tudnék a hasonmás dologról, akkor már az elején letámadtam volna. Mint ahogy Katherinnel csináltam. Tudom, hogy elkellene mondanom, hogy itt tartózkodik. De nem érdekel, hiszen konkrétan Stefan miatt tudta meg a város a kilétünket. Tudom, hogy Katherine ment messzire ezzel a kavarjunk a Salvatore testvérekkel dologgal, de akkor is. Ha nem lett volna az a nap, talán még mindig mellettem lenne Katherine.

-és akkor köszöntsük a Mystic Fallsi gimi zenekarát-halottam meg a polgármester feleségének a hangját.

-hello még nem láttalak erre gondolom új vagy-jött oda hozzám a szőke lány-Caroline Forbs vagyok, te pedig-mosolygott rám.

-Blair Petrova, örülök, hogy megismerhetlek-mosolyogtam vissza-Forbs, ismerős. Alapító család nem de?

-de-bólintott-a te neved még nem halottam, szóval te nem-húzta el a száját.

-nem-ráztam meg a fejem-a szüleim rég meghaltak egy betörés által, így a nővérem meg én a Salvatore családhoz kerültünk még régebben. Szóval nem új vagyok itt, hanem visszatérő-nevettem el magam. Kis hazugság sose árt.

-sajnálom-nézett rám szomorúan-de ha nem haragszol most mennem kell. Még találkozunk-majd dobott egy puszit és elment.

Aranyos lány, túl aranyos.

-mögöttük máris érkeznek mr.Saltzman tanítványai, és a történelmi fűzfa pataki ütközet élő képe-folytatta a polgármester felesége-fogadják szeretettel Mystic Falls szépség királynőjét és bűbájos udvar tartását-a kis felvonuló autón ott állt Stefan, Elena az a Caroline és még pár ember-Caroline Forbs és a kísérői. Hát nem elragadóak?

Ohh ha tudnád mennyire elragadóak. Oldalra néztem és láttam, hogy Damon és Bonnie beszélgetnek. Muszáj oda menjek, sajnálom, a kíváncsiságomat még mindig nem nőttem ki négyszáz év alatt sem.

-az adósod vagyok-halottam Damon hangját-nézd a parádét-majd ott hagyta a lányt.

-az adósa hm?-mentem Damon után.

-neked mindenbe bele kell állnod?-mosolyogott rám-látszik nem nőttél fel.

-egyáltalán nem-ráztam meg a fejem-de mint látom a kis parádénak vége. Folyt köv a Grillbe-dobtam neki egy puszit.

Amikor már láttam, hogy senki nem lát vámpír sebességgel rohantam haza, hogy átöltözzek.
Egy sima fekete pólót vettem fel egy térdnél kiszakított farmerrel és egy sötét kék cipővel, a hajam is kibontottam majd mikor késznek találtam magam elindultam a Grillbe.