Please, Teacher! (JiKook)

A szoba

*Jimin szemszög*

Nagy mosollyal az arcomon indultam meg Tanárom lakása felé, aki kezembe adott egy pótkulcsot. A kis akciónk a mosdóban jobban sült el, mint gondoltam. Végre őszintém bevallottuk egymásnak érzéseinket és nem kell többet kételkednem benne. Ugyan az osztály előtti kirohanásom még mindig kísért. Remélem nem volt feltűnő senkinek, hogy a legszigorúbb Tanár az iskolában akit soha nem érdekelt egyik diák érzelme sem, utánam szaladt és félbehagyott egy egész órát.

Odaérve házához idegen érzés volt kinyitni az ajtót, ugyanis most teljesen más a felállás közöttünk. Dobogó szívvel dobtam le cuccaimat helyükre, majd a kanapéra huppantam és nagy sóhajok közepette vártam mikor fog hazaérni Jungkook. Biztos még jó pár óra, úgyhogy addig el is foglalhatnám magam valamivel.

Sose néztem még körbe teljesen a házában, mert nem akarok kutakodni de most van lehetőségem és úgysem jönne rá soha, szóval megkockáztatom. Minden teljesen átlagos, annyira rend van mindenhol, egy porszemet se találok. Mániákusan takaríthat mikor egyedül van.

Szembe találom magam egy folyosóval, jobb és bal oldalt is egy-egy ajtó. Belépkedve mindegyikbe sorba fogadnak az unalmas szobák. Mosókonyha, spájz, vendégszoba. Az utolsó ajtóhoz lépve, feltűnt, hogy az zárva van. Kíváncsi mivoltomnál fogva ezt nem hagyhattam annyiban. Zárkódos jelszóval nyitódott, ez volt az egyetlen ilyen helyiség ami ilyen szinten le volt zárva. Meg is fordult az agyamban, hogy itt tárolja azokat a diákokat akik annyira felidegesítették, hogy meg kellett ölnie őket. Vagy még rosszabb....itt van az összes jövendőbeli dolgozat amit íratni akar. Muszáj megtudnom!

Patkánymódra kezdtem el találgatni a jelszavakat, kevés sikerrel. Még a szülinapja dátumát sem tudom, kizárt hogy a legendás Jungkook valami I, 2, 3, 4 kóddal véd egy jelentősen eldugott helyet.

Tíz perc balfaszkodás után kezdem unni a dolgot és elkönyveltem magamnak, hogy inkább nem érdekel ez az egész, de egy utolsó lehetőség a fejembe pattant.

6969.

Kinyílt. Szemeimet is megforgattam perverz tanáromon de örültem a fejemnek, hogy bejutottam. Izgatottan nyitottam ki az ajtót miután utoljára megnéztem, hogy biztosan nem ért még haza Jungkook.

Belépve először korom sötét volt, ezért oldalt kezdtem el keresni a villanykapcsolót, amit rövidesen megtaláltam, és végre világos lett. Lábaim a földbe gyökereztek amikor megláttam, hogy mi bujkált ebben a szobába. Tudtam, hogy perverz Jungkook, azt nem, hogy ennyire.

Egy nagy franciaágy, piros ágyneműkkel, mindenhol a falon szexjátékok és eszközök, ostorok, vibrátorok, szájkosár, selyemkendők, amit csak el tudsz képzelni. Nagyra nyitott szájjal lopakodtam közelebb a dolgokhoz, félve, nehogy hozzányúljak valamihez. Nem tudtam, hogy ennyire benne van a szadó-mazó cuccokban. Gondolhattam volna végül is.

Ezeket tervezi használni rajtam? Egyszer se mondott semmit ezekről, biztosan adagonként akarta tudatni velem. Jesszus nekem nehogy mindenféle dolgot akarjon a seggembe tenni! Ez a műbroki akkora, mint mint egy anakonda. Ezzel az ostorral meg le lehetne vágni a lábam olyan élesnek tűnik. Ezt meg mire kell használni?

- Mit csinálsz itt? - jelenik meg egy hang közvetlen a hátam mögül, mire majd beszarok.
- Ahh...é-én csak...nem tudtam...nem akartam- dadogtam össze-vissza Tanáromnak. - Elnézést! - sütöm le szemeimet. Bevallom hibáimat, hátha megkönyörül rajtam.
- Hogy jöttél be? - nézi kint a zárat.
- Kitaláltam a kódot. - tördelem ujjaimat.
- Aha. - lépked jelentőségteljesen felém. - Ennyire tudni akartad mi van itt? - dörmögi mély hangján.
- Csak k-kíváncsi voltam.
- Kíváncsi? - hajol le hozzám, hogy szemeink egy magasságban legyenek. - És ha most négykézlábra állítanálak és elfenekelnélek azzal az ostorral amit úgy nézegettél...akkor mit csinálnál? - hangja nyugodt volt, mégis magabiztosságot tükrözött.
- H-hát..
- Meg kellene büntesselek, amiért ilyen pimasz vagy. - markol bele hajamba. - Elrettentél, hogy megláttad ezt az oldalamat is? - húzza meg enyhén azt, majd körbenéz játékai között. - Nekem ez a szeszélyem.
- N-nem! - jelentem ki egyértelműen, mire Jungkook felhúzza egyik szemöldökét. - Nem z-zavar!
- ...Szépségem! - simít gyengéden arcomra. - Ezt korai volt kijelentened. - néz sokatmondóan szemembe. Rátette kezét a nyakamra, enyhén megszorította amitől felnyikkantam, de nem volt rossz érzés. Figyelmesen nézte felváltva szemeimet, várva, hátha mondok valamit, de csak csillogó szemekkel néztem övéibe várva, mi lesz következő lépése. - Meg fogom neked mutatni ezt a világot is. - jelenti ki, mire nyelek egy nagyot. - De nem ma. - ezzel elengedett és mindennemű magyarázat nélkül, szimplán kitessékelt a szobából, enyhén álló farokkal.

Türelmesen megvárta amíg kivánszorgok, majd becsukta mögöttem az ajtót és derekamra téve a kezét, végigvezetett a folyosón. Nem tudtam, hogy most haragszik-e rám, ezért megvártam míg ő mond valamit, én inkább csendben maradtam. Leültem a kanapéra, ő csinált magának egy kávét szépen komfortosan. Az asztalon megint papírok tömkelege állt, amit megint éjjelig fog javítgatni. Hátranézve tevékenysége félbehagyása közben, feltűnt neki, hogy bámulom, ezért megszólalt.

- Mondani szeretnél valamit? - szürcsöl bele fekete kávéjába.
- Nem! - pánikolok. - Vagyis...ennyire szereti a Tanárúr a szadó-mazót? - kérdezem félénken, mire enyhén felkuncog,
- BDSM-nek hívják. És igen. - ül le mellém a kanapéra.
- Mi is kipróbáljuk? - teszem fel végre a kérdést ami azóta a fejemben van, mióta megláttam azt a szobát.
- Csak ha akarod, Jimin. - teszi fel egyik kezét a háttámlára, majd nyugodtan issza tovább kávéját. - Ennyi kérdés elég mára! - vágja félbe mondandómat, majd kávéját az asztalra teszi. - Inkább segíts ezekkel! - ad a kezembe egy tucatnyi papírt. - Válogasd ki osztályonként.
- Az egészet?! - nézek rá a vastag kötegre. Ez a tanár minden nap irat mindenkivel?
- Igen. - néz sokatmondóan rám, én pedig nem merek ellenkezni, ezért nekiállok szortírozni.
- Jó. - osztály szerint kellett válogatnom őket, sok időbe telt amíg kitaláltam ki hova való. - Még egy kérdésem lehet?
- Mondjad Édesem! - sóhajt egy nagyot akaratosságom miatt.
- Mire való az a kicsi fém? A rúd.
- Az egy henger. - javít ki szokásosan. - A farkadba kell beletenni, visszatartja az élvezetet. - kezd el firkálni tollával.
- De az nem fáj?
- Nem, ha tudod hogy kell csinálni.
- A Tanárúr szeret kínozni?
- Sajnos igen. - néz rám. - Téged is megfoglak ha sokat kérdezel még.
- Mindig a Tanárúr a domináns? - kérdezem, bár egyértelmű a válasz.
- Igen. Mindig. - válaszolja egyszerűen. - Szeretek kikötözni valakit, megszabni neki mikor mehet el, fojtogatni, lefogni, elfenekelni, vibrátort a seggébe dugni, szerepjátékozni és dominálni a partnerem felett. Egyéb kérdés? - dörmögi rezzenéstelen arccal.
- Nincsen. - válaszolom, lángoló fejjel. Többet már nem kérdeztem, ettől is felment a pulzusom. Hogy tudja ilyen könnyen kimondani ezeket a szavakat?
- Helyes! - mosolyodik el ahogy észreveszi, mennyire zavarba hozott. - Egyébként lemaradtál ma az első osztályfőnöki óráról. - vált témát. - Új ültetési rend lesz, minden héten tartunk egy összefoglalót az adott hétről és mostantól én leszek a tesitanár. - hadarja el én pedig nem tudom melyikre reagáljak először.
- Mi történt a régivel? - utalok a tesitanárra.
- Nyugdíjba ment. - válaszolja egyszerűen. Kár érte, szerettem azt az idős nénit, sose kellett tesiznünk, egész órán játszottunk. Jungkookkal viszont olyan szigorú lesz a tesióra, mint a matek, úgyhogy felköthetem a gatyám. Látva rajtam, hogy elfehéredtem, ismét felnevetett.
- Ne aggódj, nem vagyok olyan szigorú!