Scholae et preafectus! (Girls und Panzer fanfic)

22. rész Darabokban és csokiban úszva

A suli eléggé megsínylette az elsősök és Yor forradalmát. Egy komplett évfolyam iskolaellenes, miközben két évfolyam működik. A rebbelió utáni napokban megszilárdítottuk a hatalmat a Saundersekkel, és újra Horthy lett a Horthy. Szerdán olyan nagy káosz lesz, érzem, szóval mindenesetre készenlétbe raktam a senshacsapatokat. Elkezdtük építeni az új parlament épületét, de mire eljön a szerda, valószínűleg csak az ülésterem lesz kész. Valamiért ez eléggé 1896 újra. (Utalás!) A győzelem utáni napon, mikor a suliban hemzsegtek a Saundersek és a Horthys beöltözött diákok, gondoltam, kimegyek a csajokkal inni egy teát és enni egy egy kis teasütit a tavaly nyílt teázóba. Darjeeling telepítette ide, miután hiányzott neki az angol életérzés a bajnokságon, és ahhoz képest, hogy idegen helyről jött bolt, valamiért egy csésze tea olcsóbb, mint fél kiló kenyér. Leültem egy asztalhoz, rendeltem öt csésze teát és egy kosár teaüteményt, és szépen megjöttek a többiek is.

-Hova tűntél?-kérdezte Suzume.

-A régi lakásomba-mondtam.

-Szóval te ott ültél, és vártad, hogy vége legyen?-érdeklődött Riko.

-Nem feltétlenül. Elmentem tárgyalni Yorral. Olyan feltételeket tolt az arcomba, hogy minden éppeszű vezető, akinek a szövetségesei vannak, és még van egy hadseregnek nevezhető valamije, az nem fogadja el-magyarázok.

-És a végén mégis sikerült rádkényszerítenie ezt a diákkormány dolgot?-érdeklődött Takako.

-Azt én találtam ki, hogy lehetőleg ne kelljen még egyszer megszálló erőket hívni-mutattam egy Saunderses őrjáratra az ablakon.

-És te technikailag tag vagy? Vagy téged is be kell választani?-kérdi Riku.

-Én mindig ott leszek az üléseken Naramoval együtt. Én nem képviselő vagyok-mondom.

-Ihatunk végre?-kérdezte Riko.

-Akkor...-kezdtem volna, amikor Soma besétált a teázóba.

-Ide ülhetek?-hozott magának egy széket Soma.

-Csak nyugodtan-bólogat mindenki.

Rendeltem még egy csésze teát Somának, és elkezdtünk teázni.

-Miről megy a diskurzus?-kérdi Soma.

-Erről a diákkormány micsodáról-mondta Riku.

-Ohh. Szerintetek én is bekerülhetek?-érkedlődött Soma.

-Sajnálom, de már az is elég nagy húzás volt, hogy ideköltöztettelek, nemhogy még a suli kormányába ülj. De szerdára már kész lesz a nézői páholy-mondom.

-OK-bólint Soma.

-Na, élvezzük a teát!-mondja Takako.

Miután megittuk a teát, hazamentünk, és újra beindult az élet. Érezni lehet a levegőben, hogy az elsősök nem nagyon vannak velünk, de reménykedem, hogy azért vannak ott is lojalisták. Pörögtek a napok, és eljött a szerda. Délelőtt odajön hozzám egy elsős.

-Jó napot, kormányzó!-köszönt.

-Ayumi vagyok, egyébként hívhatsz így is. És mit szeretnél?-érdeklődtem.

-Én Himari vagyok, az 1B delegációjának a vezére. Szeretnénk, ha engedélyeznék beállásunkat mögéd-érdeklődött Himari.

-Nem tudom, minek kérdezed meg ezt, hiszen még nem beszélünk itt pártokról. De örülök, hogy végre van egy lojalista elsős osztály-mondtam.

-Köszönöm!-rohant el Himari.

Eltelt a nap, és szép lassan mindenki odament a parlament elé. Minden diák. Annyira sokan voltak, hogy megtelítették a későbbi évfolyamoknak szánt székeket is, és így is jegyrendszert kellett bevezetni. Egyesek 2000 kreditet képesek voltak elkölteni egy helyért. Végülis, ez nagy látványosság lesz!