Max
Még hangosabban nevettem fel. Ú, nagyon nagy a csávó!
- Mi az? - kérdezte Ábel, a homlokát ráncolva.
- Azt hitted, hogy ilyen totálisan elzárva élünk a külvilágtól?? - dőltem neki az asztalnak, nagy nevetésembe.
- Van itt valami rágógumi díler?
- Alan volt - suttogtam. - Nem tudom mi lesz velem rágó nélkül - szomorodtam el hirtelen.
- Meghalt egy haverod és te azon aggódsz, hogy - akadt meg - így hogyan lesz rágód?
- Én nem tudok nélküle élni - vallottam be.
- Tudod, én a barátnőmre mondtam ezt - nevetett - de kinek a pap, kinek a papné - vonta meg a vállát.- Amúgy - kezdtem bele halkan - mi történt veletek?
- Nem tartozik rád, kölyök - lépett az újságos standhoz.
- Én is elmondtam tök sok mindent! - dobbantottam a lábammal.
- Hogy kerültél ide Gatnelbe? - vett fel egy újságot és belelapozott. Lehajtottam a fejem. Ez betalált. - Na ugye - lapozott az újságban. - Vannak dolgok, amikről egyszerűen csak nem akarunk beszélni. Mert fáj - lapozott még egyet. - Idővel már nem fáj annyira, de egy icipici tüske ott marad - nyomta a mellkasomhoz az újságot. Egyenesen a szemébe néztem. - És ez nem azt jelenti, hogy nem bízom benned, kölyök - mosolyodott el. - Megkeresem a média tanárt meg a dirit - vette fel a zakóját, és az ajtóhoz lépett.
- A szüleim autóbalesetben haltak meg - mondtam hirtelen. Biccentett egy aprót, de a következő pillanatban már kilépett az ajtón.Nem bízik bennem. Leültem a székre és elkezdtem olvasni az újságot. Úgy éreztem magam, mint egy nagypapa. Mint a nagypapám. Ő olvasott mindig újságot. Beült a fotelba, felvette a szemüvegét. És mindig amikor egy érdekes hírt olvasott hümmögött. Ő is ott volt az autóban.
" Mi is az igazság?"
" Rengeteg hír jelent meg a szombati gyilkosságról, amik eléggé ellentmondásosak."
" A Kovács család brutális halála. A legfiatalabb áldozat, Kovács Martina, csupán 9 éves volt."
"Kovács Kálmán és családja a meseszép Nagyszalontán éltek. A család önfenntartó életet élt, tanyájukon. Mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Kovács Kálmán pedig vadász volt. A környékbeliek állítás szerint a zord külső egy kedves embert takart. Egészen addig, míg brutálisan egy vadászkéssel megölte családját. Feleségét és három gyermekét. Mindegyik családtagjának négy-négy ujját vágta le. A legfiatalabb áldozat, Kovács Martina, akkor töltötte volna be a tizedik élet évét. ...
A gyilkost azóta is keresik."" A nagyszalontai vadász vagy brutális gyilkos? "
" Kovács Kálmán brutálisan gyilkolta meg családját tegnap. Az áldozatokat először felakasztotta, majd négy kést döfött mindegyikőjükbe. Ha ez nem lenne elég öt-öt ujjukat vágta le. A gyilkost azóta is keresik.
A legnagyobb kérdés viszont az, hogy mindenki meghalt? Egy-két helybeli állítása szerint, legkisebb lányát, Martinát, nem ölte meg. De akkor hol van?"" A nagyszalontai gyilkos "
" A napokban egy brutális gyilkosság kötötte le az emberek figyelmét. Kovács Kálmán felakasztotta családtagjait, miután kezüket megcsonkította. Feleségét, lányát és fiát a pajtában találták meg. Legkisebb lányát a medence mellett. Kovács Martinába egy vadászkést és három étkezési kést állított. A gyilkost azóta is keresik. "
" És így tovább. A hírek igazán különbözőek, de mindegyikből kiderül, hogy a gyilkost nem találták meg. Vajon merre jár?"
- Hümm.
Katherina
A falnak támaszkodva vártam az igazgatói előtt. Egy új könyvet olvastam. Ez sem fog sokáig tartani. Egy nap és úgy is kivégzem. Oskar-t vártam, de még mindig sehol nem volt. Lassan öt óra, és még mindig sehol.
- Te hol voltál eddig?? - hallottam meg ideges hangját, a hátam mögül.
- Tudod a kikérő - vettem ki a papírt a könyv lapjai közül. - Tök régóta várok rád! - lobogtattam meg a szeme előtt.
- Akkor ezt mentél megírni az előadás közben? - esett le neki.
- Igen - vágtam rá. - Szerinted mondtam volna ott mindenki előtt?
ВЫ ЧИТАЕТЕ
Mindenki hallgat
Детектив / ТриллерTitkok mindenhol vannak Első rész "Vétkesek közt cinkos aki néma" (Babits Mihály - Jónás könyve) A Gatnel egy olyan bentlakásos gimi, amiről még tuti nem hallott senki. A diákok ugyanis a külvilágtól elzárva élnek. Itt mindenki... Sznob. Jó ez így...