Mikor Fionával haza értünk a Gallagher házba, a nappali tele volt ismeretlen emberekkel, Carl bulija még jócskán tartott. Fiona egy sóhaj után kinyomta a hangszórót amiről a zene szólt mire nem túl kedves visszajelzéseket kapott.
- A bulinak vége, mindenki húzzon kifelé.-kiáltotta el magát és kinyitotta a bejárati ajtót a távozni készülő vendégeknek.
-Mi a fasz Fiona? Nem vethetsz csak így véget a bulimnak!- jött oda idegesen hozzánk a házigazda.
-Tudod Carl, valaki ma is ledolgozott 12 órát és nincs kedvem egy idegenekkel teli házban lenni.-dobta le magát a kanapéra. -Ian és Lip?
-Nincsenek itthon.-vonta meg Carl a vállát.
-Akkor te fogsz Emmának segíteni.-paskolta meg a vállát egy mosoly kíséretében. -Át kell hozni pár fontosabb cuccát, a többit majd holnap. Velünk marad egy ideig.-pattant fel a kanapéról és elindult az emeletre.
-Veled meg mi történt? Csupa vér a ruhád. Jól vagy?-lépett közelebb hozzám Carl.
-Anyám tartozik a dílerének és rajtam csattant.-vontam meg a vállam. -Nem nagy ügy.-legyintettem.
-És a vér a pulcsidon?-vonta fel a szemöldökét.
-Megvágott. -pislogtam vissza a könnyeim.-Túl élem. -szipogtam.
-Hé, nincs semmi baj, oké? Már biztonságban vagy.-a karomnál fogva magához húzott és szorosan átölelt és meg a vállába temettem az arcom. Nem akartam, hogy lásson így, ilyen sebezhetően. -Nem hagyom, hogy bántsanak.-suttogta a fülembe. Ekkor úgy éreztem vissza kaptam a régi Carlt. Ledobta magáról ezt a "kamu fekete vagyok" stílust, és ugyan az a Carl volt akit annyira hiányoltam.
Miután át hoztunk néhány fontosabb holmim, a kanapén ülve rágyújtottam egy cigire. Nem szóltunk egymáshoz, nem volt kellemetlen a csönd, mindketten élveztünk. Pontosan erre volt szükségem, hogy valaki csak mellettem legyen.
-Sajnálom.-szólalt meg hirtelen Carl. Kérdőn néztem rá majd kifújtam a füstöt.
-Mégis mit?
-Azt, hogy egy fasz voltam veled tegnap.-fordult felém.
-Nem nagy ügy.-Rántottam meg a vállam egy ásítás kíséretében.
-Gyere fel, menjünk aludni.-biccentett az emelet felé.
-Menj csak. Én itt alszom a kanapén.-oltottam el a hamuzóban a cigim.
-Aludj velem, ki tudja Frank milyen állapotban jön haza.-forgatta meg a szemét és felém nyújtotta a kezét, amit elfogadtam.
-Tessék, aludj ebben.-nyújtott felém egy szürke pólót mikor már a szobában voltunk.
-Kösz.-mosolyogtam rá és elvettem a ruhadarabot.
A fürdőben átöltöztem és lecseréltem a kötést a sebemen. Így jobban megnézve, elég mély, mázli, hogy nem kellett varrni.Másnap reggel mikor felébredtem Carl karja a derekamon pihent. Halványan elmosolyodtam és óvatosan ki keltem az ágyból, hogy össze készüljek a sulira. Kivettem pár ruhát a táskámból amit tegnap áthoztunk, majd a fürdőbe mentem átöltözni.
Az emeletről lesétálva Debbievel találtam szemben magam.
-Szia Emma! Nem is tudtam, hogy itt aludtál.-nyújtott felém egy bögre narancs levet, amit elfogadtam.
-Tegnap történt egy kis balhé és Fiona nem engedett haza.-kortyoltam bele az imént kapott üdítőbe.-Veled mi a helyzet? Sikerült már Fivel megbeszélni a dolgokat?
-Nem.-sóhajtott.-Akárhányszor belekezdünk, mindig vitába torkollik.-vonta meg a vállát.
Beszélgetésünket a lépcsőről letrappoló Fiona zavarta meg.
-Jó reggelt-mosolygott ránk és be rakott két kenyér szeletet a pirítóba.-Em, beszéltem V-vel és elmondta Carolnak, hogy mi történt tegnap, azt üzeni vedd ki a hetet, és pihenj. Majd Kev elszalad a fizudért, suli után szaladj be az Alibibe.-simogatta meg a vállam.
-Kösz Fiona. Rendes vagy.-őszintén egyáltalán nem bántam, hogy így alakult, nem szívesen mennék ma is arra a környékre egyedül.Miután véget ért az utolsó órám, ami tesi volt megkönnyebbülve rogytam le az öltözőben az egyik padra. Pár percig csak ültem és vártam, hogy a légzésem vissza álljon normálisba és csak utánna kezdtem el átöltözni az utcai ruhámba. Mikor kész lettem megfésültem a hajam, összepakoltam a cuccom és elindultam kifelé a suliból. Amint kiléptem az iskola ajtaján Carlal találtam szembe magam, Nickkel az oldalán.
-Mit keresel még itt? Te már egy órája végeztél.-álltam meg velük szemben.
-Beszélgettem kicsit Dommal amíg órád volt, most pedig elkísérlek. -vonta meg a vállát.
-Nem kell bébi csősz.-Ráztam a fejem nevetve.
-Úgyis tudod, hogy nem foglak most egy darabig látótávolságon kívűl egymagad hagyni. Nem akarom, hogy bajod essen.-mondta csendben, hogy csak én haljam. Persze, nem akarja, hogy "puhánynak" nézzék az új imidzse miatt.
-Carl, erre tény..-meg sem engedte, hogy befejezzem a mondatom, félbe szakított;
-Reggel mintha valami olyasmit hallottam volna, hogy az Alibiba mész suli után. Mehetünk.-karolta át a vállam én pedig nevetve megráztam a fejem elindultam vele, Nickkel a hátunk mögött. Kicsit para Carl új haverja, nem beszél szinte soha. Ha beszél is rövid 1-2 szavas mondatokat.
Amint megérkeztünk az Alibiba Kev már öntött is nekünk 1-1 pohár Colát.
-Hé Emma! Hátra tudsz jönni egy kicsit?-mosolygott rám kedvesen V. Bólintottam és a raktárba mentem utánna. -Fiona mondta mi történt tegnap. Ő nem merte megkérdezni, így engem kért meg, hogy beszéljek veled. Rose dílere ugye nem csinált veled semmi mást? Mármint persze ez is rémes, de tudod mire gondolok.-nézett rám aggodalommal a szemében.
-Nem. Ne aggódj, semmi olyasmi nem történt.-nyugtattam meg.-De hálás vagyok, hogy érdekel mi van velem.-válasz gyanánt V magához ölelt és egy puszit nyomott a fejem tetejére.———————————————————-
Sziasztok remélem tetszett nektek az új rész! Illetve ha szánnátok rá pár percet a visszajelzésekért is hálás lennék🥰
VOCÊ ESTÁ LENDO
Kapd be, Gallagher // Carl Gallagher F.F.//
FanficEmma egészen kicsi kora óta Chicagóban nevelkedett, a Gallagher család szomszédságában a south sideon. A lány minden szabad idejét a Gallagher házban töltötte, hisz tudta a szülei úgysem hiányolják. Az évek során Carlt nagyon közel engedte magához...