𝕭𝖆𝖉 𝕭𝖔𝖞 /Taekook/

1.🎸

Levegőt kapkodva, szinte már fulladozva, az ájulás gondolatával lépek fel a negyedik emeletre, a három nehéz szatyrommal együtt. Amint megálltam a lakásom előtt, azonnal ledobtam a táskákat, és fújtam egy nagyot. Elő kerestem a kulcssom, miután úgy éreztem, kapok már rendesen levegőt, majd a cuccaimmal együtt belépek a nappaliba, és a lábammal becsukom az ajtót.

Már három éve lakok itt, de még mindig nem tudom megszokni ezt a rengeteg lépcsőt.
Nem is értem miért nem kerestem egy olyan panelt amiben van egy lift, vagy legalább nem ilyen magasra költöztem volna fel, bár azokat az embereket sem irigylem, akik egyel feljebb élnek. Ha nekem már ez halál közeli állapot, akkor ők mit érezhetnek? Szívből sajnálom őket, főleg, hogy egyel feljebb már modernebbek a lakások. Úgy lehet, hogy nekem is megérné, ha mondjuk több lenne a keresetem, de már annak is örülök, hogy legalább ezt megtudom fizetni.

A belvároshoz ez volt a legközelebbi kiadó lakás, és még viszonylag olcsó is volt, ezt megtudtam engedni magamnak, tehát nem szabadna ennyit nyavalyognom, dehát nem vagyok egy túl sportos ember, hogy ezzel a rengeteg lépcsőfokkal olyan könnyen megbirkózzak.

Leteszem a pultra a vásárolt termékeket, aztán a csaphoz lépek, hogy töltsek magamnak egy pohár vizet, torkom felfrissítése érdekében. Sóhajtva ülök le az asztal melletti székre, aztán elő veszem a telefonomat.

Jimin üzent. Tíz perc múlva érkezik. Felhúzom szemöldököm, mivel már reggel sem mondott semmi konkrétat, és most sem. Nem is értettem mitől olyan izgatott már korán reggel.

Amíg legjobb barátomra várok, elkezdem kipakolni a megvásárolt cuccokat a táskából, de aztán abba is kell hagynom, mivel csöngettek, s nem is lehet kérdés, ki lehet az.

Az ajtóhoz lépek, s miután kinyitottam, egy öleléssel üdvözöltem a narancs barátomat.

-Jöhettél volna előbb, akkor nem csak én szenvedtem volna a sok táskával, vagy akár velem is tarthattál volna a bevásárlásba. Egyedül uncsi volt.-morcosan nézek Jiminre, mire elneveti magát.

-Ne haragudj Tae, reggel segítenem kellett Yoonginak, és talán előbb is értem volna ide, ha nem tart fel.-magyarázkodik, miközben követ, vissza a konyhába.

Szememet forgatom, s kezeimet is összefonom mellkasom előtt, úgy szuggerálom.

-Ne nézz így!-mondja, kissé morgós hangon.
-Nem értem miért reagálsz ilyen mérgesen mikor felhozom a barátom nevét.-zsörtölődik tovább, miközben nekidől a hűtőnek.

-Mert rossz hatással van rád!-közlöm szemrehányóan, aztán az asztal felé fordulok, hogy neki áljak elpakolni a termékeket.

Hallom ahogy barátom lemondóan sóhajt, hisz nem szeret velem veszekedni. Ő inkább békés fajta, ezért sem értem hogy tetszhetett meg neki egy olyan pernahajder, mint Yoongi, de aztán nem sokkal később némán csatlakozik hozzám, és tudom jól, hogy mondani akar valamit még akkor is, ha nem akar vitába keveredni velem, hisz meg akarja védeni újdonsült párja becsületét, na meg persze remekül tudok érvelni, csak éppenséggel ezt nem minden helyzetben képes elfogadni, mégha tudomásul is veszi, hisz tudja, hogy az esetek legnagyobb százalékában nekem van igazam.

-Mire gondolsz?-kérdése óvatos, amin el is mosolyodom.

Ismerem mint a tenyerem.

-Hol is kezdjem?-gondolkodva teszem államra a kezem, mintha tényleg annyit kellene agyalnom érveim átgondolásában, holott már rég megfogalmazódott bennem minden ellenszenv, amit már párszor Jimin fejéhez is vágtam, mikor Yoongival kapcsolatban bármi kifogásolhatót találtam, mégsem akarja meg érteni.
Elvakítja a szerelem.
-Yoongi egy tipikus rosszfiú!-kezdek bele, Jimin pedig máris felsóhajt, miközben szenvedve hajtja hátra a fejét, de olyan lendülettel, mintha ki akarná törni, amit meg is tudok érteni, hisz ez a téma közöttünk már lerágott csont lett, mégis állandóan megkérdezi. Sokszor úgy érzem, minél idősebb, annál szitább az agya szegénynek.
Ebben az esetben viszont meg tudom érteni újdonsült csávója választását.
-Mindig belekeveredik minden balhéba, ha akar, ha nem. Mert ha nem teszi meg, túl nyuszi lesz a többi idióta haverja szemében, ez pedig rontja az imidzsét.-kalimpálok kezemmel lekezelően, hisz sosem értettem miért kéne másnak megfelelni.
Mindenki saját magának akarjon bizonyítani, ne a haveroknak, vagy a társadalomnak, de ha mégis ezt teszi, legalább valamilyen jó ügy érdekében tegye ezt meg, ne pedig a szabályszegés érdekében.
"Mert ha a szabályokat megszegjük, az rohadt jó móka!" Lehet az poénos, egy bizonyos kereten belül, hisz a szabályok azért is vannak, hogy meg szegjük őket, amíg nem lépünk át vele egy nagyobb határt, viszont ha ez megis történik, hát viseljük a következményeket.
-Mérgezi a testét mindenféle alkohollal és még lehet a cigarettája is megvan spékelve valami finomsággal.-az utolsó szavamat idézőjelbe teszem, és mérgem aggódássá válik egy másodperc alatt, ahogy a kis narancsomra nézek.
-Nem akarom, hogy téged is bele vonjon bármi illegális, vagy helytelen dologba.-kezemet a vállára teszem, ő pedig szomorúan néz rám.