Mikaelsonba szeretve [Kol Mikaelson x olvasó]

pillangók (2.fejezet)

-u.uhh. dadogtam mikor megláttam a jóképű idegent.Bekahék hál istennek nem vették észre a zavarom de az ismeretlen fiú igen.
-Y/ n ő itt a testvérem Kol Mikaelson.
Mutatott a fiúra.-Hello szépségem. Lépett elém és csókolta meg a kezem.Éreztem ahogy, az arcom teljesen ég. -én..t..te Kol vagy ugye? Kérdeztem félve. - igen édes már csak az a kérdés hogy neked mi a neved? kérdezte egy kis mosolyal.- y..y/n y/l/n. Dadogtam zavartan.- Kol hagyd már
y/n-t! Szólt rá Bekah mérgesen. -Rendben Bek ne aggódj nem rontom meg. Mondta  Kol de hallottam hogy egy "még" -et hozzá súg.Az arcom teljesen vörös lett.-é..én... dadogtam.(Jó szó szerint egy dadogó káosz voltam😅.)
- Y/n inkább menjünk.kuncogott Bekah. -rendben. Mondtam kicsit megnyugodva. Párat előre léptem de utánna vissza néztem. - Nagyon örültem a találkozásnak. Mosolyodtam vissza rájuk. mikor Kolra néztem egy huncut kacsintást küldött felém amire egy kicsit kuncogtam. - részemről a szerencse hercegnő. Kuncogott Kol. Végül mosolyal mentem Bekah után.De a pillangók a gyomromban nem csillapodtak.