Szeretni és szeretve lenni

Xavier szeret?

Miután beszéltem Xavierrel iszonyatosan boldog voltam.
Aztán rájöttem hogy 00:00 van szóval aludni kéne tehát igy is tettem.

-másnap reggel-

Ujjabb nap.
Ooooo basszus készülnöm kell!!
Felhívom Amy-t.

-Na mizu csajszi?-kérdezte kómás hangon.

-Fuu minden jo csak ruhát kellene választani segíts kérlek-mondtam idegesen.

-Oké,oké mutasd a választékot-mondta.

Tessék:

-Egyértelműen az ötös-mondta határozottan.

-Életmentő vagy ,köszi imádlak-mondtam majd felvettem és elindultam.

-suli előtt-

-Hol van már?!-mondtam idegesen.
Pár perc mulva meguntam és már indultam volna be amikor egy ismerős hangot hallottam.

-Várj!-mondta felém futva.

-Csak hogy ideértél Xavier-mondtam gúnyosan majd bementünk a suliba és elkezdtük a díszítést.

Miközben tettem fel a szalagokat megborúlt a létra és majdnem leestem de Xavier elkapott.

-Jól vagy?-kérdezte rémülten.

-Igen,köszi-mondtam megilyedve.

-Biztos?-kérdezte féltve engem én pedig nemtudtam mit mondani mert elvesztem a gyönyörű szemeiben.
-Haho,Eva biztos jól vagy?-kérdezte megint.

-Nem,nem vagyok jól-basszus tényleg nem érzem jól magam.

-Miért,mi a baj??-kérdezte nagyon félve.

-Fáj a fejem meg a bordám-válaszoltam könnyezve.

-Eva bevigyelek a korházba?-kérdezte idegesen.

-Nem ,nem kell csak vigyél haza kérlek-válszoltam.

-Rendben,de ott maradok veled és nem fogadok el nemleges választ-válaszolta.

-Oké csak menjünk-mondtam.