Fél évvel korábban..
Az egyik legszörnyűbb érzés a világon, mikor akaratlanul rontasz el valamit, de nagyon csúnyán. Mikor úgy érzed képtelen vagy irányítani a dolgokat és a problémák csak halmozódnak és halmozódnak addig, míg saját magadból is eleged nem lesz.
És itt voltunk mi, 2 méter távolságra egymástól, mégis éreztem, a forró ölelések és csókok után, minket már egy nagy szakadék választ el egymástól.
- Nem szeretsz már? – kérdeztem szomorúan. A távolságtartás szokatlan volt, de mit várjon az ember azok után, miután szakítottak vele?
- Szeressem azt, aki bánt engem? – kérdezte a szemembe nézve, majd várt egy kicsit és zsebre tett kézzel elsétált a ködös, nyálkás időben.
Nem mentem utána és nem kértem, hogy maradjon. Érthető volt, hogy így döntött, a múltat pedig nem tudom megváltozatni.
Így hát felpattantam az ütött-kopott biciklimre, és elindultam haza, miközben csak arra tudtam gondolni, miért kellett ennek így történnie?
YOU ARE READING
Törött szívekre
Teen FictionMondhatnám azt, hogy az élet olyan, mint egy megálló. Az emberek jönnek-mennek benne, valaki kevesebb ideig marad, valaki több ideig vár, és vannak.. akik szinte örökre horgonyoznak le itt. Az embernek hozzá kell szoknia az érzéshez, hogy míg valak...
