Az a bizonyos tábor

A tábor előtti napok

Most realizáltam hogy mennyire gyorsan telik az idő. Vagyis már holnap kezdődik a tábor és nagyonn izgatott vagyok, de kezdjük az elején: Két hónappal ezelőtt kihírdettek egy tábort nagyon jó programokkal, vagyis 2és fél hétig tart ami jobban belegondolva elég hosszú idő. Ottalvós, de házak helyett sátorokban fogunk aludni. Egy sátorban van 3 szoba szerűség abból két szobában hálózsák van a harmadik szobában pedig ilyen kis közösségi tér. De a legjobb hogy van egy nagyobb sátor, egy szobás és igazából ilyen nagy közösségi tér. De képzeljétek. Lesz egy egész tábortűz ahova esténként ki lehet ülni. Ja és egy sátor azért három szobás mert két személyes, és a párokat pedig a táborvezetők osztják be, na és azt is kijelentették hogy nem félnek és egy sátorban lehet egy fiú és egy lány. Ennek persze azért a hátránya is megvan  mert ha nem jó a "sátortársad" nem cserélhetsz senkivel. Majdnem kihagytam azt hogy egy erdő közepén leszünk egy elkerített részen hogy az állatok ne tudjanak bejönni. Úgy képzeljétek hogy az erdő közepén van egy hatalmas kerítés aminek a közepén nincs semmi. Tökéletes hely 12személynek plusz a két vezetőnek.

Nagy izgalommal elkezdtem bepakolni a bőröndömbe mert holnap találkozunk a táborozókkal egy megbeszélt helyen, azután pedig egy busszal visznek majd minket a táborhelyre.
Bepakolni egy bőröndbe két és fél hétre? Na ez nem a legjobb mulatság. Körübelül fél óra múlva már készen voltam a bepakolással és nagy lendülettel caplattam le a lépcsőn kezemben a bőröndömmel. A kerekek csak úgy koppantak a lépcsőn. Elhelyeztem a ruhákkal teli tárgyat a nappaliba pontosan a kanapé mellé.  Nem sokkal később anyukám előtt találtam magam.

-Mindent bepakoltál?-kérdezi
Mármint hogy ne pakoltam volna be vagyis csak ezért rohantam le a lépcsőn egy nagy bőrönddel a kezemben.

-Persze minden megvan.-feleltem
-Nagyon helyes!-vágja rá szinte
röktön.

Vissza felmentem a szobámba és leültem az ágyamra. Megtaláltam a fülesem és a telefonommal elindítottam a kendvenc zenémet.
Elfolytam a matracon és élveztem a zenét.
Hirtelen arra kapom magam hogy felébredek. Ránézek az asztalomon lévő órára. Jézus már hajnali 1van sikítok, majd abban a pillanatban meg is bántam azt mert már egyik lámpa sem ég a házban ezért gondoltam hogy a szüleim már alszanak. Bebújtam a jó meleg takaróm alá és eldöntöttem hogy itt az idő aludni...