I. Csak barát!

387 5 3
                                    

A reggelemet szokásosan kezdtem. Megint késéssel, de beértem edzésre. Kiskorom óta teniszezek a legjobb barátommal Orsival. Már rengeteg versenyt nyertünk, így Magyarországon már mondhatni "híresek" vagyunk.

Apropó én még be sem mutatkoztam. Kovács Luca vagyok. Nemrég töltöttem be a 18. életévemet. Tavaly ballagtam el a középiskolából, jeles bizonyítvánnyal. Jelenleg Budapesten lakom egy albérletben legjobb barátnőmmel Varga Orsolyával. Hosszú barna, hullámos hajam van. A szemem oliva zöld színű, kisebb barna, kék és szürke foltokkal. A stílusom downtown-nak, de néha y2k-nak lehet besorolni, illetve nyáron bohémnek. Igen tudom, változatos.

-Bocsánat a késésért! - futottam a pályára.

-Te meg merre jártál az éjszaka? - szegezte nekem a kérdést Orsi.

-Csak egy barátommal voltam. - mondtam, mire felhúzta az egyik szemöldökét, egy amolyan "ne nézz hülyének!" nézéssel. - Esküszöm!

-Ádámmal voltál igaz? - nézett rám.

-Igen. De semmi sem volt! - mondtam.

-Persze, persze. - bólogatott nevetve.

-Csak barátok vagyunk, mi ezzel a baj? - fordultam felé.

-Mindenki látja, hogy beléd van zúgva! Csak te vagy olyan hülye, hogy nem veszed észre! - dobott nekem egy ütőt.

-Na ne nevettess! - nevettem el magamat.

-Csak várj pár napot! - vonta meg a vállait.

-Elég legyen a dumából! Kezdjetek neki! - kiabált az edző. - Ma Sugival és Flórával fogtok edzeni. - küldte oda hozzánk az említett lányokat, kik elég jók, be kell, hogy valljam.

-Hajrá! - pacsiztam le Orsival. Egy kisebb mérkőzést játszottunk, ami végül döntetlen lett. - Nem megyünk el enni? Farkas éhes vagyok! - fogtam meg a táskámat.

-De menjünk! - bólogatott fáradtan. Felpattantunk egy villamosra, majd elmentünk egy közeli mekibe. -Te mit kérsz? - kérdezte.

-Egy sajtburgert, közepes krumplit és kólát. - mondtam.

-Megrendelem, te addig ülj le valahova! - bólintott.

Kerestem egy helyet a sarokba, majd lepakoltam minden cuccom és leültem. Közben Orsi már várakozott a kajánkért.

-Szia Luca! - hallottam meg Ádám hangját.

-Ádám, szia! - mosolyogtam a fiúra. - Te meg mit keresel itt? - kérdeztem tőle.

-Bencével voltam deszkázni, aztán hazafele megéheztem! - mondta.

-Szia Ádám! - jött oda Orsi.

-Szia! - mosolygott. - Viszont én megyek, majd hívlak Luca. Sziasztok! - intett, végül elment.

-Hívlak Luca? - nézett rám a barátnőm.

-Hagyjál már! - csaptam meg a kezét. - Inkább egyél!

-Jó jó! - nevetett.

Megettük a kajánkat, majd hazasétáltunk. Fáradtan estünk be az ajtón. Gyorsan elmentem zuhanyozni, majd befeküdtem az ágyamba és elkezdtem olvasni. Nem sokkal később, már kezemben a könyvemmel aludtam.

•••••Másnap•••••

-Jó reggelt! - köszöntem barátnőmnek, ki éppen a konyhában volt.

-Jó reggelt! - mosolygott. - Kérsz kávét? - nyújtotta felém a bögrét.

-Igen, köszi! - vettem el tőle, majd megcsörrent a telefonom.

Ádám.

-Na ki az? - kérdezte Orsi.

-Ádám. - sóhajtottam, majd felvettem.

Ádám: Szia Luca.

Én: Hali. Mizu?

Ádám: Arra gondoltam, hogy ma összefuthatnánk!

Én: Jó ötlet!

Ádám: Nincs kedved mondjuk este átjönni filmezni?

Én: De van! Hat jó neked?

Ádám: Tökéletes!

Én: Viszont mennem kell, szia.

-Mi az? - támadott le barátnőm.

-Hatra megyek át hozzá filmezni. - ültem le a kanapéra.

-Naa, mondom, hogy van itt valami. - húzogatta a szemöldökét.

-De nekem nem jön be. - vallottam be. - Teljesen megvagyok egyedül, és semmi szükségem egy férfira jelenleg. - mondtam egyszerűen.

-Ez a beszéd! - mosolygott. - Viszont ő meg biztos, hogy beléd van zúgva.

-Ettől félek én is. - sóhajtottam. - Elmegyünk futni? - adtam az ötletet.

-Aha. Úgy is már régen voltunk! - pattant fel.

Felvettem egy egyszerű, fekete futós szettet, ami egy fekete nadrágból, fekete trikóból, és egy fehér Nike pulcsiból állt. Cipőnek pedig egy fehér Niket vettem fel. Felraktam a fejhallgatómat, a zsebembe beraktam a telefonom, majd indultunk is.

3 óra futás után összedobtunk egy ebédet, amit el is fogyasztottunk. Utána vettem egy zuhanyt, majd felöltöztem egy itthoni szettbe. Olvastam egy keveset, majd nemsokára eljött az öt óra, azaz ideje volt elkezdenem készülődni. Egy bő, sötét kék farmert vettem fel, egy fehér, kék rövid ujjú pólóval. Felkaptam a Conversem majd indultam is. Szerencsére Ádám 20 percnyi sétára lakik tőlem, így nem kelett nagyon sietnem.

-Hali. - köszöntem a fiúnak, ki épp most nyitott ajtót.

-Szia Luca. Gyere beljebb! - invitált be a lakásába, majd besietett a konyhába.

-És milyen filmet fogunk nézni? - ültem le a kanapéra.

-Másnaposok 2? - hozott be egy pár nasit. - Múltkor azt mondtad, hogy az az egyik kedvenced! - ült le mellém.

-Így igaz! - mosolyogtam.

Elindította a filmet, majd lekapcsolt pár villanyt. Imádom ezt a filmet, így öröm volt újra megnéznem.

-Nekem lassan mennem kell! - mondtam, mikor vége lett a filmnek.

-Miért? - nézett rám szomorúan.

-Holnap reggel edzésem lesz! - álltam fel.

-Biztos nem tudsz maradni még egy keveset? - állt fel ő is.

-Sajnos nem! - mondtam. Elindultunk az ajtó felé, majd mielőtt kimentem volna, hátrafordultam. - Akkor szia. - mosolyogtam.

-Szia. - ölelt meg váratlanul. - Jó éjt. - csukta be az ajtót.

Gyorsan haza siettem, mert utálok sötétben egyedül sétálni. Otthon lefürödtem, majd beszélgettem egy keveset Orsival.

Az élet csodái - Mason Mount ff. Where stories live. Discover now