20. Fekete Barát

27 7 0
                                    

Dazai Osamu POV

- Állj le Imre, rájuk hozod a frászt! - Forgatja meg a szemeit József Attila. - Főleg, hogy nincs is okod rá, csak unatkozol. - Horkant egyet.

- Jó, mielőtt nagyon belekezdünk a vitatkozásba itt megint. Azt hiszem megzavarom a dolgokat. Szeretnék bemutatkozni a jelenlévőknek. - Szólal meg a szemüveges Csehov.

- Biztos vagy benne Anton? - Fordítja hirtelen a férfi felé a fejét Madách arcán aggodalommal.

- Csak a szobában lévők fogják tudni a többieken még használhatom és különben is nagyobb biztonságban leszünk, ha tudják. - Pillant oldalra Arany János felé.

- Igaza van Imre. - Biccent a fiú.

- Legyen, én nem állítalak meg. - Emeli fel a kezeit Madách, mire Csehov feláll és kihúzza magát.

- Kedves barátaim és ellenségeim. - Hajol meg egyet a férfi, majd hunyja le a szemét és veszi le a szemüvegét. - Engedjék meg, hogy bemutatkozzam. A nevem Anton Pavlovics Csehov, én vagyok a Fekete Barát. - Mosolyodik el és nyitja ki a szemeit. A szobában többen hirtelen levegőt vesznek, Fyodor mellettem viszont csak ásít egyet.

- Ez hogy lehet? - Néz kitágult szemekkel Mori a férfire.

- Csak akkor tudnak rám emlékezni, ha bemutatkozom mint a Fekete Ember. - Mondja a vállát húzva, majd visszaveszi a szemüveget. - Mielőtt megkérdezi ez azért kell, hogy ne használjam folyamatosan a képességet.

- Mondtam, hogy egy kontaktlencse is elég lenne. - Forgatja meg a szemeit Madách Imre.

- Én meg mondtam már, hogy a szemüvegnek sincs dioptriája és a kontaktlencse csípi a szememet. - Rázza a fejét a Fekete Ember.

"De ha te vagy a Fekete Ember, én miért nem emlékszem rád?" Teszem fel magamban a kérdést, de nem hagyom, hogy a kétely meglátsszon az arcomon. Mori arcából ítélve ő emlékszik a férfire, aki átadta neki a Nyugat üzenetét, de én még mindig csak egy fekete alakra emlékszem az irodából. Azonban mielőtt jobban bele tudnék mélyedni a gondolatokba nyílik a terem ajtaja és az egyik maffia tag odasiet Morihoz csak hogy a kezébe nyomjon valamit, majd távozzon. A maffiavezér kinyitja az összehajtogatott papírt, gyorsan végig futja, kitágulnak a szemei, majd azonnal összehajtja és elteszi.

- Oh, mi volt a meglepetés tárgya, ha szabad kérdezni? - Tudakolja Madách Imre, egy valószínűleg ártatlannak szánt mosollyal, ami nem nagyon jött össze.

- Semmi érdekes. - Vigyorog Mori, mire Széchenyi horkant egyet.

- Lenyomoztatta a Nyugat minden tagját és kicsit meglepődött, hogy nem létezel Imre bácsi. - Vonja meg a vállát a fiú.

- Áh, szóval ez az a híres Hitel. - Mosolyodom el, amivel elérem, hogy többen meglepetten nézzenek rám, de a gyerek csak elneveti magát.

- Ez még távol van a teljes erejétől. - Vigyorodik el gonoszul a fiú. - Még nincs visszafizetve a hitel. - Simít végig a jobb kézfején.

- Étienne, ne fenyegesd a potenciális ügyfeleinket. - Szidja le a Dekadencia feje, mire a fiú meglepetten néz fel rá.

- Szerződést akarsz kötni a maffiával Főnök? - Kérdezi.

- Ne nézz így voltak már sokkal megkérdőjelezhetőbb ügyleteink is. - Vonja meg a vállát a férfi.

- Na, akkor csak nem feleslegesen játszottam az elmúlt héten Elise kisasszonnyal és Ferkóval kergessük meg... - Itt hirtelen a fiatal alakváltóra néz. - Akarom mondani simogassuk meg Petőfit a maffiafőnök irodája előtt.

- Szóval ide tűntél múlt héten. - Néz le a szőke kislányra Bulgakov.

- Hé, ne kend rám, Margarita nem végig volt velünk. - Védekezik a fiú.

- Szóval ezért kergettetek egész héten? - Tátja el a száját Petőfi.

- Bocsánat Sanyi bátyó, de nem volt más választásunk. Mind tudjuk, hogy nem szereted, ha Jani bátyón kívül más simogat. - Motyogja ártatlanul a kis Ferkó. - Mert ahogy mondani szoktad "Aranynak varázs kezei vannak." - Folytatja, mire Petőfi befogja a száját.

- Kérlek Ferkó ne mondj többet. Tudod a te szádból ez teljesen máshogy hangzik, mint ami igazából. - Rázza ki a hideg a vörös szemű fiút.

- Bocsánat? - Pislog fel értetlenül a fiúra a kis Ferkó.

- Semmi baj, csak ne mondj többet erről. - Simogatja meg a fejét, mire a kisfiú biccent egy nagyot. - Várjunk, hol tartottunk? - Néz körbe a csapaton Petőfi.

- Ott, hogy leengedted a védelmedet Mori. - Vigyorgom a maffiafőnökre, aki mérges pillantással néz rám, de nem mond semmit.

- Nem az ő hibája, hogy az emberei nem tudnak vigyázni a papírjaira. - Vonja meg a vállát Széchenyi.

- Jól van, azt hiszem mára elég volt a beszélgetésekből. A mai események fényében pedig azt hiszem itt az ideje, hogy visszavigyük Dosztojevszkij urat a börtönbe. - Jelenti ki Mori, igyekezve visszavenni valamennyi tiszteletet, ami nem nagyon sikerül, de próbálkozni lehet.

- Akkor kérünk két szabad belépési engedélyt. - Szól közbe Bulgakov, mire a maffia főnök értetlenül néz rá.

- Mire? - Böki ki Mori, amivel csak azt éri el, hogy az orosz megajándékozza egy "Ezt most komolyan kérdezte?" tekintettel.

- Beszélgetni. - Mondja végül mégis.

- Várjunk! - Húzza ki magát Madách Imre és emeli fel a két mutató ujját. - Komolyan vissza akarják vinni a börtönbe? - Mutat két kézzel Fyodorra és néz végig értetlen és hitetlen tekintettel.

- Igen? - Jön a kicsit bizonytalan kérdés Mori szájából.

- Komolyan? - Erősködik a Nyugat vezetője.

- Ha maguk a Nyugat felesleges itt tartanunk és különben sem megoldható, hogy Dazai folyamatosan vigyázzon rá. - Vonja meg a vállát a maffia főnök visszanyerve a nyugalmát. Madách Imre még mindig ugyanolyan kétségbeesett arccal, mint a kérdései közben ránéz először Fyodorra, majd rám végül pedig Ranpora.

- Ezek tényleg mind ilyen hülyék itt? - Pislog nagyokat és keményedik meg az arca, de ezzel csak azt éri el, hogy a Nyugaton, rajtam és Fyodoron kívül mindenki gyanakodva nézzen rá.

- Imre! Most hülyéskedsz velem? Hetek óta itt vagyunk és nem vetted még észre, hogy ezen a hármon kívül mindegyik idióta? - Mutat végig a csapatainkon Ranpo legújabb barátja.

- Tudod, Attila elvoltam azzal foglalva, hogy őrültet játszom! - Morog Madách.

- Azt játszanod kell? - Húzza egy félmosolyra az ajkait József Attila.

- Viccesek vagyunk. - Forgatja meg a szemeit a Nyugat főnöke. - Mindegy is. Nincs értelme visszavinniük a börtönbe. - Néz hirtelen Morira.

- Akkor mégis mit csináljunk vele? Ha Dazai nem vigyáz rá állandóan, akkor mindannyiunkat megöl. - Magyarázza a maffia feje, mire Madách elgondolkodik.

- Van egy ismerősöm, akinek az a képessége, hogy A börtön őre, folyamatosan meg tudja figyelni az embert, aki a képesség alatt áll és ami fontosabb, amíg a börtön aktív, addig nem tud képességet használni. - Mondja végül egy gonosz mosollyal a férfi.

- Magának gyanúsan sok ismerőse van. - Jegyzem meg.

- És ki ez az ismerős? - Tudakolja a Nyomozó Iroda feje, mire Madách arcáról lefagy a mosoly és a fiatal Franz Kafka felé fordul.

Bungou NyugatOpowieści tętniące życiem. Odkryj je teraz