Végtelen Visszhang [Befejezett]

Sose követtem el butaságot

Zsombor

2023.07.16 - Vasárnap

9:11

Arra ébredt, hogy a teste összeütközött a padlóval. Sikeresen lezuhant álmában a kanapéról. Úgyis rohadt kényelmetlen volt. Próbált visszaemlékezni arra, hogy mit is álmodhatott, kutatva valami után, ami megmagyarázhatta volna a nyugtalan mozgolódását. De semmi hasonló nem ugrott be, viszont helyette talált egy furcsa, zavaros álomképet elméjében. De ugyan mégis miért álmodott volna arról, hogy megcsókolja Bálintot?

Nem is szerette volna tudni már, hogy mégis mennyit ivott az éjjel. Rémlettek képek arról, ahogy üvöltöttek és táncoltak, viszont arról már fogalma sem volt, hogy hogyan keveredtek vissza a szállásra. Volt egy olyan gyanúja, hogy Zoli keze volt a dologban.

Keresni kezdte a telefonját, azonban sehol sem találta. Nem a kanapén és nem a csomagjában. Így hát erőt vett magán és a konyhába vánszorgott, ahol a társaság fele ugyan minimális életkedvvel, de már reggelizett. Csendesen köszönt, majd töltött magának egy pohár vizet és ő is csatlakozott a többiekhez. Pillantása elidőzött Bálinton, amiről újra eszébe jutott az álma és inkább másnak szentelte a figyelmét:

- Nem látta valaki a telfonomat? Sehol sem találom.

- A csomagjaidat megnézted már? - kérdezte Peti.

- Aham és semmi. Mondanám, hogy valaki csöngesse meg, de szerintem ki van kapcsolva a hangerő. Meg nem is akarom felkölteni a többieket.

- Na és a mi szobánkba nézted? - nézett rá Giorgio.

- Miért néztem volna a szobátokban? - vonta fel a szemöldökét Zsoma, mivel nem látott semmi értelmet a kérdésben.

- Mert ott aludtatok Bálinttal mielőtt visszaértünk. Amikor benyitottam, mert nem tudtam, hogy ott vagy, akkor ébredtél fel és ragaszkodtál hozzá, hogy kimész a kanapéra.

- Nem veletek együtt jöttünk vissza? - már semmit sem értett. Miért nem maradtak amíg a többiek. Egyáltalán hogyan kötött ki Bálint társaságában? Ezért voltak fura álmai?

- Nem, eltűntetek és aztán Bálint mondta, hogy elindultatok visszafele. Mondtuk, hogy várjatok meg, mert Zoli már beszélt a sofőrrel, de akkor ti már majdnem itt voltatok. Nem emlékszel? - nevetett a fiú.

- Nem, Gyuri. Az az igazság, hogy semmi sem igazán rémlik attól a ponttól, hogy Mennyország touristot énekelünk a pincében.

- Jajj, jajj Bombi, nem kéne annyit inni máskor - mosolyodott el Gio.

- Komolyan mondom Giorgio, kérlek hagyjuk már ezt a Bombizást, ha lehet. Kösz. Megyek megnézem a telefonomat.

Szüksége volt egy pillanat egyedüllétre és a telefonjának a hiánya pont jó kifogás volt erre. Nem tudta megérteni, hogy mégis mi történhetett az előző éjjel. Mi okuk volt a többieket otthagyva lelépni Bálinttal? És főként miért álmodott arról, hogy csókolóztak? Az nem lehet, hogy megtörtént... Akkor Bálint mondana valamit vagy legalább ránézett volna a konyhában. És hol a francba van az a hülye telefon?

Az ágyra ledobált temérdek cucc közt kezdett turkálni, azonban ott sem járt sikerrel. Kissé pánik hangulatban nézett már körül, mert nem tudta mi van ha tényleg elveszítette a telefonját. Az azért nem lett volna egy élmény. Ekkor azonban valaki más is belépett a szobába:

- Megtaláltad? - mosolygott Bálint.

- Nem. Lehet elhagytam a borpincében.

- Várj, megnézem - kezdett el kutakodni ő is. Egy perc sem telt el, mikor vigyorogva emelte fel a kezét, benne a már jól ismert telefonnal. - Mit kapok érte?