Mindvégig! Bakugou x OC

40.rész

Kellemesen nyújtózkodtam mire leestem az ágyamról. El is felejtettem hogy a koli szobámban vagyok... de

-Hogy kerültem ide?-álltam fel a földről.

-Én hoztalak be, liba.-morogta Katsuki.

-Mi a fen-

-Most nem értünk erre rá! Suli van, menjél!-tapasztotta be számat majd kiment a szobámból.

Halványan elvörösödtem majd vállat vonva felvettem az egyenruhámat. Telefonomért nyúlva írt nekem Touya, Dabi néven nyilván. Érdeklődött hogy hova tüntem, Shigarakit is érdekelte. Írtam neki hogy megtaláltak az utcán és folytatom a hősi életemet. Erre csak egy mosolygós emojit küldött mire beraktam a telefont a táskámba. Amint kiértem a koli elé, mindenki ott állt és felém néztek.

-Öhm, kit várunk?-kérdezem furcsán.

-Rád vártunk, de most menjünk!-fogta meg Mina kezemet majd húzni kezdett maga után.

Katsukit sehol se láttam, de még Midoriyát se. Nagyon furcsának találtam de elengedtem és mentünk a suliba. A cipőnket vettük át amikor odajött Monoma hozzánk.

-Hallottam hogy hárman megbuktak az ideiglenes hősengedély vizsgán!-nevetett ördögien.

-Én nem is voltam jelen a vizsgán...-morogtam válasznak.

-Téged nem nevetlek ki mert mindenben jó vagy és csak nem bírtál részt venni rajta!-ült egy édes mosoly ajkára.

-Monoma, tőletek is csak te buktál meg?-mosolyodott győzedelmesen Kiri.

-Mi mind át mentünk!-nevetett fel.

-Sajnálom... srácok...-sütötte le tekintetét Shoto.

-Ne vedd magadra.-mosolyogtam neki.-Attól hogy másnak jó még nem kell feladni, itt nem a verseny a lényeg, hanem hogy sikerüljön.

-Igaza van!-szorította össze kezét Kiri.

Kivonultunk az udvarra egy eléggé unalmas igazgatói beszéd után. Vissza fáradtunk egy rövid osztályfőnökire, ami után jöhetett egy fárasztó angol óra Present Miccel. Mindenki a nap végén fáradtan visszavonult a kollégiumba, én helyet foglaltam kedvenc ülőhelyemen, mire sóhajtottam egyet.

-Végre nyugalom...

-Kifáradtam egy életre is angol órán.-ült mellém Mina, fejét combomra hajtva.

-De jól esne most egy jó hideg kóla!-nyöszörögtem.

-Nekem meg egy simi a fejemre!-nyavalyogta barátnőm.

-Tessék.

Fejéhez érve körkörösen simogattam meg miközben ő belefúrta kezembe.

-Hé! Ezt csak én csinálhatom!-akadt ki Kiri.

-De Mia jobban csinálja!

-Tényleg?-jött közelebb és elém hajtja fejét.-Mutasd meg!

Elmosolyodtam majd ugyan olyan mozdulattal simogattam meg Kirit.

-Ez tényleg jó. Ettől bealszom.-mondta nyugodtan.

-Tűnés innen!-kiabált fel Bakugo.-Fel kell alattatok takarítanom!

Félbeszakítva a simogatást mentem fel a szobámba. Furcsa módon rend volt, pedig nem szokott lenni. Asztalomon észrevettem egy cetlit amit hangosan felolvastam.

-Nem zártad be az ajtódat, én meg unatkoztam és kitakarítottam a szobádat. Legközelebb zárd be... Bakugo. Jézusom!-gyűrtem össze a papírt és dobtam ki a szemetesbe.