Part 24. - Benjamin szemszöge.

3.4K 161 10
                                    


Benjamin szemszöge.

A konyhapultnál ültem és vártam, hogy Lydia végre válaszoljon az sms-emre, hogy úton van hozzám, de semmi kurva válasz nem érkezett az előbb írt üzenetemre. Kezdtem kibaszott ideges lenni a dologra, és megvoltam rémülve, hogy Alice bármikor beléphet az ajtómon és a cuccaival együtt távozhat innen, távozhat örökre az életemből, távozhat örökre a szívemből.
Töltöttem magamnak egy pohár whiskyt és egy hajtásra megittam az egészet. Égette a torkomat, de jól esett, és bíztam benne, hogy ettől sikerül kicsit lehiggadnom.
Újra a telefonomhoz nyúltam, hogy megnézzem jött e valami, mikor csengettek a bejárati ajtón. A szívem ezerrel vert, nem tudtam ki lehet az. Odasiettem és azonnal kinyitottam.

- Szevasz öcskös. – Kiáltotta.

- Jack, mi a fasz, mit keresel itt?

- Jöttem, hogy megnézzem mi a helyzet veled. – Lépett be az előszobába.

- Hol van Lydia? Ő nincs itt veled?

- Nincsen, de majd érkezik csak előbb elvitte Cort anyuékhoz, hogy vigyázzanak rá.

Ekkor megrezzent a telefonom.


Feladó: Lydia

„ Nyugalom "


Kösz bazdmeg. Nyugodjak meg? Nem tudok megnyugodni, mert teljesen pánikolok jelenleg.
Zsebre tettem a telefont és megkínáltam Jacket egy itallal.

- És egyedül vagy ma este? - Kérdezte.

- Mint látod, igen.

- Hol van Alice?

- Dolgozik, azt hiszem.

- Ilyen sokáig dolgozik?

- Igen.

- Miért nem leped meg és várod haza valami finom vacsorával?

- Jack, mit akarsz inkább azt mond meg.

- Csak érdekel az életed, de igazából leginkább a szerelmi életed.

- Mi történt,  egy kibaszott pszichológus lettél? – Nevettem.

- Igen, hadd mutassam be neked Dr. Jack Taylor pszichológust. Na öntsed ki a lelkedet nekem drága testvérem, had gyógyítsalak meg téged is.

- Vicces vagy nagyon.

- Szóval elmondod végre, hogy miért vagy ennyire bánatos és búval baszott?

- Nem fogom elmesélni, mert úgy sem értenéd meg.

- Csak nem szerelmes valaki?

- Menj a faszba Jack. – Hajtottam le a fejemet mint egy idióta, amivel el is árultam magamat.

- Jaj, de letört vagy ettől a mondattól, mi a baj?

- Semmi.

- Benike, kérlek, ne keljen mindent harapófogóval kihúzni belőled, a pszichológusod vagyok, nem emlékszel? Na, ki vele, mi történt?

- El akar menni haza, ma este.

- És?

- És mi bazdmeg? Nem akarom, hogy elmenjen, kurvára nem akarom hogy itt hagyjon, mert azt akarom, hogy itt maradjon, velem.

- Tyűha, ez igen. – Vigyorgott.

- Mi az már megint? – Kezdtem ideges lenni.

- Én mondtam, te szerelmes vagy öcsi. – Vigyorgott továbbra is.

Vakrandi az ördöggel. +18Unde poveștirile trăiesc. Descoperă acum