,, Áhh már kész egy versszak!-mondtam a kelleténél egy kicsit hangosabban.Most mi van?Egy Petőfinek éreztem magam."
-Anna, te nagyon menő vagy!-mosolygott gyökér-Egyébként én szívesen megírom helyetted a verset-ajánlotta fel, én meg néztem, hogy kösz jókor szólsz...Legszívesebben igent mondtam volna, de tudtam, hogy iszonyat nagy pofátlanság lenne tőlem, hogy Pistának a kezéből kikapjam a lapot és közöljem vele, hogy bocs de mégsem kell a segítséged.Úgyhogy már válszoltam volna, hogy nem köszi, mikor megint elkezdett beszélni-Egyébként én nagyon jól írok verseket-mondta.Én egy amolyan " köszönjük szépen, most nem szeretnénk hallani azt, hogy fényezed magad" fejjel meredtem rá-Most miért? Anna, én tényleg nagyon jól írok verset.Összesen kétszer írtam, de attól még nagyon jól írok-bizonygatta, én pedig magamban egy kötve hiszem megjegyzéssel elraktároztam az információt.
Egy újabb beszélgetés:
-Anna!- mondta ki a nevem, mire unottan odafordultam - Anna, kérsz gumicukrot, Anna? - én megrökönyödve néztem rá, mert próbáltam értelmezni a mondatot.
-Köszönöm, nem. Nem szeretnék fizetni - utaltam arra, hogy az egyik osztálytársam megvette tőle 2000 forintért az egyik gumicukros zacskót.
- De- mondta egy kis idő után - Neked csak 200 forint - mosolygott. Ez aztán a kedves ajánlat.
-Köszönöm, de nem kérek- válaszoltam ismét.
-Anna, de ingyen?Most komolyan kérsz, Anna? Anna? Anna kérsz?-itt idegesnek kellett volna lennem, de inkább melegséget éreztem minden mondata után, amiben benne volt a nevem.
-Nem, köszönöm. És miért hajtogatod folyton a nevemet?-kérdeztem tettetett felháborodással, amire természetesen nem válaszolt.Egy újabb beszélgetés:
(Már nem emlékszem min "sértődtem" meg)
-Hát ez szörnyű. Most megsértődtem-jelentettem ki, majd összefontam a karom magam előtt és csukott szemmel felnéztem, mintha vérig lennék sértve. Persze nem bírtam sokáig nevetés nélkül.
-Jaj, visszacsinálom, csak bocsáss meg! - kérte drámaian, de közben röhögve. Nagyon jól esett, hogy velem együtt nevet.2022.01.24. hétfő
Ma tanszobán mivel lazahét volt ( nincs dolgozat sem házi feladat egész héten) ezért társasoztunk tanszobán, kivéve jómagam, aki olvasott. Nem tudtam sokáig, ugyanis a szemembe sütött a nap. Így megkértem Gyökeret, hogy húzza be a függönyt.
-Légyszíves behúznád a függönyt?-néztem vele farkasszemet úgy, hogy közben majdnem megvakultam a Gellért feje felett áthaladó napsugaraktól.
-Mi van akkor, ha nem?- nézett mélyen a szemembe, én pedig egyrészt a megvakulás félelmétől, másrészt mert zavarba jöttem, lesütöttem a szemem. Egyébként még magam is meglepődöm azon, mennyire idegesítően sokszor leszek zavarban attól, hogy kimond egy szót a száján.
Gyorsan választ adtam neki.
-Akkor majd behúzom én!-álltam fel, és már nyúltam volna a függönyhöz, mire mit csinál? Behúzza. Mondom jól van akkor visszaülök és olvasok tovább. Már mentem volna a helyemre, mikor annyit hallok, hogy visszarántja a függönyt. Visszafordultam és a második függönyt behúztam, szúrós szemmel nézve Gyökérre, de akkor meg Regináéknál lett egy termetes fény csík. Úgyhogy a 3. Függönyt hozzáigazítottam a másodikhoz. Úgy már tökéletes volt, mert csak a tanárt sütötte a nap. Közben Riska éppen egy társasnak a szabályait próbálta elmagyarázni, de a függöny húzogattással elvontam róla a figyelmet, ezért cifrán leszidott.2022.02.08.
Ma tanszobán a Stephen King: Kedvencek temetőjét olvastam. Gellértet is érdekelte, így meg is kérdezte.
-Te a Kedvencek temetőjét olvasod?-kerekedett el a szeme.Bravó Sherlock.
-Igen- válaszoltam oda sem nézve.
-Te szereted a horrort?-lepődött meg.
-Nem mondom, hogy szeretem, csak olvasom.
-Anna, ez nem neked való. Anna, nem való neked.
-Köszönöm...-feleltem a gyász tudja miért.
-Megkaphatom?- kérdezte a könyvre mutatva.
-Vigyed- Toltam a közelébe. Elvette és elolvasta a hátulján található tartalmat, majd visszatolta és elment, mert fél négyet ütött az óra.
ESTÁS LEYENDO
Pont pont pont...
No FicciónIgaztörténet... jelenleg késznek nyilvánítva Egy gyerekkori kis viccből indult az egész, miszerint csinálok egy szerelmi naplót. Általános 2.-os voltam, mikor elkezdtem. Erről nem is tudok többet mondani. Az első és egyelőre egyetlen storymnak az e...