Outer Banks-Váratlan változások (FF)

1. f e j e z e t

Reggel felkeltem, és a nap ragyogóan sütött be az ablakomon. Ja igen. Ma van június 18.-a, és boldogan konstatáltam, hogy még milyen sok idő van a nyári szünetből. Mondjuk még csak most kezdődött. Na mindegy.
Beágyaztam, majd fel is vettem egy crop toppot, és egy farmerrövidnadrágot. Fogat mostam, arcot mostam, megcsináltam a hajam és a sminkem. Mire végeztem, anya szólt, hogy kész a reggeli, így már pillanatok alatt a konyhában teremtem.

Reggeli közben apa megszólalt:
-Gyerekek, ma este tartunk egy házavató bulit-mondta.
-Mégis kit hívnánk el, ha senkit sem ismerünk itt?-értetlenkedtem.
-Szívem, apádnak és nekem sok régi ismerőse van Outer Banks-ből, bizonyára sokan eljönnek majd-mosolyogott rám anya.
-Nagyszerű-sóhajtottam.
-Valami gond van?-kérdezte apa.
-Hagyjad apa, Emma mindenért csak hisztizik-legyintett Noah, mire vérszemet kaptam.
-Én nem hisztizek!-kaptam fel a vizet.
-De-mondták szinkronban anyáék.
-Arghh!-forgattam a szemem.-Köszönöm a reggelit, sikeresen elment az étvágyam-álltam fel az asztaltól.

Gondoltam kimegyek kicsit sétálni, kiszellőztetni a fejem. Láttam, hogy egy szőke hajú fiú deszkázik, majd hirtelen egy óriásit borult. A szám elé kaptam a kezem, mert az esése mégiscsak durva volt, így odaszaladtam hozzá.
-Jajj, jól vagy?-nyújtottam a kezem, hogy felsegítsem, mire elfogadta.
-Kösz-pillantott rám, és akkor megláttam a gyönyörű kék szemeit.-Ó, hogy te is a Flúgosok közé tartozol-bólintott, én meg értetlenül néztem rá.
-Hogy...hova?
-Flúgosok közé. Tudood, a gazdagokhoz-mutatott rá a kétemeletes, nagy házunkra.
-Mi még csak most költöztünk, így nem vagyunk képbe, milyen Flúgosról van szó-vallottam be.
-Ahaa-eresztett meg egy mosolyt.-A Flúgosok ugye gazdagok, és vannak a Snecik, akik pedig a szegények-magyarázta el.
-És te melyikhez tartozol?-kérdeztem.
-A Snecikhez-mondta.
-Ó, sajnálom-hajtottam le a fejem.
-Mit?-nézett rám értetlenül.
-Hogy nehéz lett végignézni a Flúgosokat, akiknek mindene megvan, a Sneciknek meg nem-makogtam össze-vissza.
-Hidd el, hogy Snecinek lenni a legjobb-mondta.-És nem vagyok ezzel egyedül. A barátaim is  Snecik, és azok is maradnak, ahogy én is-folytatta tovább.
-Ó-értettem meg.
-És ha te Flúgos vagy...márpedig annak tűnsz, hisz van szép házad, úgy tűnik mindened megvan...te nem olyan vagy mint a többi Flúgos. Te kedves vagy, és barátságos-mosolygott rám, pedig még csak most ismertük meg egymást.
-A nevedet azért megtudhatom?-nevettem fel, mert még mindig nem tudtam az illető nevét.
-JJ Maybank. Na és te?
Szóval JJ.
-Emma Stilton. Ugye most költöztünk ide, és a szüleim házavató bulit tartanak ma este, és meghívják az itteni barátaikat. Bár még csak most találkoztunk, de nem akarsz eljönni?-kérdeztem bártortalanul.
JJ válaszolni akart, de hirtelen megjelent egy lány, aki a fiú hátára ugrott boldogan. És ez a lány a volt legjobb barátnőm volt, Kiara.
-Hova nem akarsz eljönni?-kérdezte mosolyogva Kiara JJ-től, miközben megcsókolta. A torkom összeszorult a látványtól. Bár még csak most ismertem meg JJ-t...
-Ööö, mindegy-legyintett JJ.
-Várj, te vagy az Emma?-nézett rám végül Kiara elképedve.
-Igen-válaszoltam.
-Mit keresel itt?-csodálkozott.
-Nos ideköltöztünk.
-De jóó-ölelt meg hirtelen, mintha ha amúgy továbbra is barátnők lennénk.
-Milyen házavató buli is lesz?-tért rá a tárgyra Kie, szóval úgy tűnt, hogy ugyanúgy a barátom akar lenni. Ha nem is legjobb barát, de gondolom újra szeretne barátkozni.
-A szüleim tartják ma este. Jöttök? Szerintem nem bánják, ha plusz két fő eljön még-mondtam, magam sem tudom miért.
-Nem baj ha hozzuk magunkkal még három barátunkat?-kérdezte Kiara.
-Öt még belefér-enegedtem meg magamnak egy halvány mosolyt.
-Szuper!-bólintott Kie.-Este tali, és köszi a meghívást!-mondta, majd JJ-nek adott egy puszit (amit megint csak megsemmisülten figyeltem), majd elment.
-Szóval ti együtt vagytok?-érdeklődtem JJ-től gombóccal a torkomban. Kár lenne ezen fenn akadni, hisz JJ-t csak pár perce ismerem...
-Igen, egy hónapja-mosolyodott el.
-Sokáig-rágtam a szám szélét.-Akkor várunk titeket este. Szia!-köszöntem el.
-Szia Emma-mosolygott rám újból JJ, mire majd ő is elment.

A házba beérve becsaptam magam mögött az ajtót, és lehunytam a szemem. Majd elmondtam anyáéknak, ha nem bánják, hogy ha még jönne plusz 5 fő.
-Dehogyis baaaj, hisz amúgyis kéne barátokat szerezned, na meg Noah-nak is-mondta anya.-És Kiarával újra barátnők vagytok?
-Gondolom-vontam vállat, mert már magam sem tudtam.-Amúgy a másik három főt nem ismerem, ők JJ-éknek a haverjai, gondolom majd a bulin megismertetnek engem velük.
-Biztosan-bólintott anya.
-Apa te nem mondasz semmit?-néztem apára.
-Dee, igaza van anyádnak-mondta, de tagadni sem lehetett, hogy cseppet sem érdekelte, mit mondtam. Ugyanis olyan álmosnak és fáradtnak tűnt, hogy, képtelen lett volna most a lányára figyelni.

Este hatra vártuk a vendégeket, úgyhogy már előtte fél órával készen állt a ház a felavatásra. Felvettem az egyik legelegánsabb ruhámat, majd kisminkeltem magam, és kontyba tűztem a hajam. Pontban hatkor kezdett megérkezni mindenki.
-Sziasztok!-üdvözöltem a házba belépő JJ-t és Kiarát, majd igyekeztem tudomást se venni az összekulcsolt ujjaikról... Hisz járnak...
-Hali!-mosolygott rám JJ.
-Sziaa Emma! Itt vannak a többiek is-mutatott a háta mögé, majd megpillantottam két fiút, és egy lányt.
-Szia! Sarah Cameron vagyok-mutatkozott be a szőke hajú lány.
-Én John B-hajolt meg előttem nevetve John B, miközben Sarah derekát ölelte át. Úgy tűnik, hogy együtt vannak. Egészen cukik.
-Én meg Pope-mondta egy barna bőrű srác is.
-Én pedig Emma Stilton-mutatkoztam be végül én is.-Gyertek beljebb!-intiváltam őket a nappaliba.

Mikor megérkezett mindenki, az apám beszédet tartott.
-Köszönöm szépen mindenkinek, aki eljött. Hivatalosan is kezdődjön a házavató buliii!-emelte magasba a pezsgőt, mire mindenki hangosan éljenezett. Majd ahogy apa mondta, kezdődött is a buli.

JJ-vel, Kiarával, Sarah-val, John B-val és Pope-al, leültünk a teraszon lévő kanapéra, és beszélgettünk.
-Mikor is költöztetek ide?-érdeklődött John B. Örültem a kérdésnek, hiszen itt az alkalom, hogy megismerkedjek velük.
-Csak pár hete-legyintettem.-De nagyon szép a környék, nem bántam meg, hogy elhagytuk Kaliforniát-ábrándoztam.
-Fú, ha tudnád mik is történtek itt korábban...-mondta JJ, mire felkeltette az érdeklődésem, viszont Kiara, mintha valami titkos dologról volna szó, megcsapta JJ kezét.
-JJ!-szólt a barátjára.
-Okéé, bocsi-kért elnézést a fiú, én viszont nem értettem semmit.
-Elmondjátok?-kíváncsiskodtam.
-Áá, nem, hosszú sztori-legyintett Pope.
-Tényleg az-bólogatott Sarah.
-Ne már, itt az ideje, hogy én is megismerjelek titeket!-kérleltem őket. Mindenki csak lapított.-Oké, mindegy-sóhajtottam.
-Amúgy se fontos-szólt John B.
-Azért mégis-válaszolta JJ.
-Most miről van szó?-nevettem fel.
-SEMMIRŐL-mondták kórusban. Valamit titkolnak. Na mindegy, nem akarom rájuk erőltetni azt, hogy elmondják miről van itt szó...