Emberré válásom története

Utópia

Lesz majd belőlünk fodrász
és tanár
és buszsofőr
és zenész
és kertész
és kőműves
és költő
és hidegburkoló,
és bármi más. Talán még rendes ember is.
Az utópiám részei a hangosak és a csendesek,
Akiket egyből látni a tömegben,
És azok is, akiket keresni kell.
Lesz hely mindenkinek.

Az utópiámban megtanulok néptáncolni
— A dédpapám csizmájában,
És beszélem az anyanyelvem,
És nem fogok hazudni, még véletlen sem,
És nem kell sírva vonatra szállnom áprilisban,
És nem lesz gyűlölet a szeretet házában;

És majd nem kell harcolni,
Meg menekülni fejvesztve,
Mert biztonságban leszünk ott, ahova születtünk.

Az utópiám makacs meggyőződés,
Az, amire egyszer rájöttem a kávém felett:
"Biztos, hogy nem én vagyok a családomban az egyetlen. De fogadni merek, hogy a legelső sem."

2023. április 13.