Az élet csodái - Mason Mount ff.

XV. Kék mezesek

-Hová lesz az út? - kérdezte a taxis.

-Buckingham Palace. - feleltem.

Ma van az utolsó napunk itt Londonban. Egy hatalmas élmény volt itt lenni. A sok öröm, emlék mit itt kaptunk. Boldog vagyok, hogy eljuthattam ide a legjobb barátnőmmel. Biztos vagyok benne, hogy visszajövünk.

-Amúgy nem veszünk majd valami Chelseas kiegészítőt a meccsre? - tette fel a kérdést barátnőm.

-Valami sapkát vagy sálat vehetünk! Mert azért egy mezre nem akarok elkölteni több mint 50 fontot! - szögeztem le.

-Én se mezre gondoltam! De a sál az jó ötlet! - értett egyet.

-Megérkeztünk! - szólt a férfi, majd kifizettük a fuvart.

-Köszönjük, további szép napot! - szálltunk ki.
-Szóval ez lenne a híres Buckingham Palace. - néztem a nagy épületet.

-Ez gyönyörű! - tátotta el száját barátnőm. - Szívesen laknék itt! - bólintott elismerően.

-Ki nem? - nevettem.

-Mondjuk igaz! Menjünk közelebb! - ragadta meg kezemet.

-Úgy látszik itt van a király! - mutattam a zászlóra.

-Remélem pont most készül elmenni és láthatjuk! - mondta izgatottan Orsi.

-Nem hiszem, de lehetséges! - néztem a lányra.

Csináltunk sok képet, és videót. Sajnos a királlyal nem találkozhattunk, viszont az őreivel igen. Volt egy nagyon kedves férfi is közöttük, aki mosolyogva visszaköszönt nekünk, míg a többieken egy apró mosolyt sem lehetett látni.

-Melyik plázába menjünk? - kérdezte barátnőm.

-Úgy tudom, hogy a Westfield London a legjobb! - feleltem.

-Akkor menjünk oda! - indultunk el.

A taxizás helyett most a tömegközlekedést választottuk Méghozzá kipróbáltuk azokat a híres piros buszokat. Mivel 40 percet utaztunk, a fölső szintre ültünk, méghozzá legelőre.

-Apropó az Ádám megnézte a tegnapi insta storyd? - nézett rám barátnőm.

-Nem. - sóhajtottam. - Pedig egész nap elérhető volt! - néztem az embereket a járdán.

-Ahogy hazaérünk holnap, menj át hozzá szerintem! - tanácsolta.

-Rendben. - bólintottam.

Lassan megérkeztünk a célpontra. Ahogy leszálltunk, a nagy plázával találtuk magunkat szemben. Ugyanis a Westfield London egész UK legnagyobb bevásárlóközpontja. Ugyanis az épület az Etele Pláza 6 szorosa volt kb.

-Jézusom de óriási! - nyíltak nagyra szemeim.

-Ha itt nem tévedünk el, akkor sehol! - felelte barátnőm.

-Az biztos! - nyilvánítottam egyetértésemet. - Úgy hallottam most nyílt a Sephora, illetve egy macskás kávézó. - indultunk el.

-A macskás kávézóba muszáj lesz elmennünk! - szögezte le. - Hova menjünk először? - tette fel a kérdést, amire én magam sem tudtam a választ.

-Fogalmam sincs! - ráztam a fejemet. - Legyen mondjuk a Bershka. - adtam az ötletet.

Bejártuk az egész plázát. De tényleg. Vagy 3 óránkba telt, de az összes boltba bementünk, mégha nem is vettünk semmit. Egy pár ruhát sikerült vásárolnunk, illetve ajándékokat szülőknek, rokonoknak. Én szüleimnek vettem sok angol édességet, amit esetleg otthon Magyarországon nem lehet kapni. Rengeteget gondolkoztam azon, hogy Ádámnak vegyek-e valamit, de végül egy pulcsit vettem neki, amit még múltkor kinézett magának neten.