Lelkem darabkái☆

Feledésbe merült szerelem

Álmaid karaktere, talán az is marad
Érzed hogy a szíved megszakad,
Azt hitted már továbbállt emlékedből
Ő azonban megjelenik a semmiből.

Nem érted miért pont most tűnik fel
Az emléke teljesen szét szed,
Belebetegedsz a gondolatba
Hogy ő elfelejtett.

Szívedben ott tátong a lyuk
Melyet hiányával okozott,
Agyad sebesen fut
Az emléktől mikor mosolygott.

Fekete haja szemébe lógott
S csábosan elmosolyodott,
Mosolygott ugyan, de átláttál rajta
A bánat belül teljesen szétmarta.

Megakartad fejteni azokat a barna szemeket
Próbálsz vele beszélni, de ő annyit mond; engedj,
Erősen kapaszkodsz kezébe, mintha repülne
A szomorúság a szívedbe mázsásan megülne.

Keserűen elmosolyodsz
Tényleg ezt kéri?
Kezét lassan elengeded
S ezt figyelemmel nézi.

A mosoly lassan eltűnik arcáról
Ahogy rád néz, teljesen szét tép,
Próbálsz valamit leolvasni róla
Harag és bánat ül a szemében újra.

Nem érted mit tettél ellene
Talán elengedned kellene,
De hiába ha mindig eszedbe jut
Ami akkor volt.

Másnak semmit nem jelentene
Neked viszont annál többet,
Ahogy belenéztél a barna szemekbe
Azt hitted hogy ez a legjobb ötlet.

Zavarban voltál, hogyne lettél volna
Hirtelen egy madár szállott oda,
Mondta ne tedd, de nem figyeltél
Nagy levegőt vettél, s neki kezdtél.

Elkövetted életed legnagyobb hibáját
Elmondtad felé az érzéseid,
Nem lepődtél meg mikor mondta válaszát
Egyértelmű volt hogy nem tetszel neki.

Nem sírtál ugyan, de szíved bent ordított
Kimondva a szó fájdalmasnak hatott,
Nem tudtál mit tenni így némán elfogadtad
S az életed ezután teljesen felforgattad.

Sokszor eljátszottál a gondolattal
Hogy Te meg Ő együtt,
De a ballagás jött
S az egész feledésbe merült.

Azt hitted hogy így az érzéseid is
De rájöttél hogy csak erősödött,
Nem érted hogy mit csinált, hisz
Ő magától erőből ellökött.

Utáltad ezért, sőt az gyenge szó
Gyűlölted, amiért csak otthagyott,
Azóta te nem tudsz bízni
Ezért akarod minden gondolatod leírni.

Ezt jobban megértik az emberek
Mint azt, hogy beszélsz feleslegesen,
Ha írsz is, a lelked megkönnyebbül
Végre megszabadulsz a tehertől.

A tehertől ami hat hónapja nyomja szíved
Úgy érzed, hogy ezt senki nem érti meg,
Te se nagyon érted, mit miért
A szívedben a fény lassan kiég.

Úgy érzed már nem tudsz szeretni
Ezt is megint köszönheted neki,
Minden érzést elvett tőled
Az a titokzatos ember.

Próbálod utálni, de nem megy
Pedig ő mindig tönkretett,
Valami felé húzza a szívedet
S ez teljesen eltereli a figyelmed.

Már jó ideje nem láttad, tán nem is baj
Ha látod, szívedben ott a zűrzavar,
Zűrzavar, melyet megjelenésével okozott
Erősen kutatod a választ hogy miért volt ott.

Megint megjelenik váratlanul
S te forgolódsz álmatlanul,
Valamiért nem jön álom a szemedre
Mindenben őt keresed.

2022.11.27.