Kémiával kezdődött (Befejezett)

/Ezt ugye nem gondolta komolyan!?/

Óra végén megkért, hogy Aaron és én maradjunk bent.
-Köszönöm, hogy bent maradtatok! Nem szeretném sokáig rabolni a szüneteteket, csak azt szeretném kérdezni, hogy...
Lesz egy természettudományi csapatverseny. Idén a tanárok választják ki, hogy kik vehetnek részt a csapatban. 8 fős egy-egy csapat. Minden osztályból kettő diák megy. Egy olyan aki jó természetismeretből és egy aki jól sportol. Nos, hogy miért is ti? Luna azért, mert mind a kettőből kiváló eredményekket szerez és Aaron, te pedig azért , mert szuper sport teljesítményed van.

-Elnézést tanárnő, de akármennyire is akarnak engem küldeni erre a versenyre, attól tartok, hogy ez nem lehetséges, ugyanis én kifejezetten utálom ezt a tudományos izét. Ez a dolgozatom is karó lett- mondta el a monológját Aaron

-Itt jön újra képbe Luna, mert úgy érzem, hogy te megtudod neki tanítani, amit én nem- nevetett fel a tanárnő - Úgy értem, hogy a kémiai, biológiai és fizikai ismereteidet átt tudnád neki adni- fordult felém, majd újra a fiúhoz- Te pedig a földrajzi tehetségedet. A versenyre való felkészülési időtök pedig egy hónap. Maga a verseny tíz napos lesz. Vegyétek úgy, mint ha egy tíz napos táborba mennétek. Erre pedig a felkészülést vegyétek nagyon komolyan. Kísérő tanárotok pedig Mr. Black lesz.

-Elnézést tanárnő, de én nem szeretnék menni a versenyre- mondtam neki

-Ti mentek és kész! Vita nincs!
Ma pedig elkezditek a magolást!

-De én ma nem érek rá. Holnap jönnek az unokatesómék. -hazudtam, mert semmi kedvem valaki mást tanítani, és én sem akarok földrajzot tanulni,mert ki nem állhatom. Általában ezt be szokták venni.

-Az holnap lesz, ma pedig szépen összeültök és tanulok, mint a másik három osztály tanulói. És mint mondtam ,vita nincs. -zárta rövidre, majd mielőtt még kiviharzott volna a teremből ,utánna szóltam

-És azt megtudhatjuk, hogy még ki a másik 6 ember rajtunk kívül?

-Igen, majdnem el is felejtettem. 9-ből Mia és Steffani, 10-ből Noah és Ace 12-ből pedig Emily és Ashton. Most pedig menjetek órára!

-Viszont látásra- mondtuk egyszerre és kiléptünk az ajtón. Én mentem volna már Sarahékhoz, de Aaron megfogta a karom és óvatosan magafelé fordított. Szólásra nyitotta a száját, de nem figyeltem mit mondott. A sötétkék íríszeibe néztem és elvesztem bennük. Egy kicsit a tengerr
mélyére emlékeztetett. Olyan káprázatos! Várj! Mi? Erre komolyan én gondoltam?

-Hallottad?- rántott vissza a valóságba

-Oh, bocsi, nem nagyon figyeltem.

-Azt mondtam, hogy én nem veszek részt ilyen "korrepetálás szerűségen" -mutatott idéző jelet az ujjaival

-Mi, miért nem?- kérdeztem

-Ma edzés, holnap meccs, meg kb úgy alapjáraton nem érdekel ez az egész- vonta meg a vállát flegmán

-Bocs, de ez nem kívámságműsor. Az iskola számít ránk! És ha a tanárnő azt mondta, hogy mi megyünk és vita nincs, akkor megyünk! Kommentet pedig nem kért! Az, hogy beválasztott a csapatba, az okkal történt, úgyhogy fogod magad és megfogsz egy nyamvadt ceruzát vagy tollat, mit bánom én és egy füzetet, aztán segítek neked a kémiában, te meg föciből aztán már mehetsz is a dolgodra, engem onnantól már nem érdekel !

-Nem!- adott egy egyszavas válszt a monológomra

-Te most komolyan ilyen idióta vagy, vagy csak tetteted? Nem érted, hogy ezt muszáj?

-De, csak szimplán figyelmen kívül hagyom

-Te tényleg hülye vagy! -jelentettem ki- Nos, elmondok neked valamit Mr. Csakmagamragondolokéssenkimásra, itt nem az van amit te akarsz! Itt a