Édes Szerelem (C.L.)

10.fejezet

A verseny nagyon jó volt ,rettenetesen élveztem. Nem hittem volna hogy ennyire élvezni fogom. Sajnos Charles csak a 3.helyet érte el, de ez is nagyszerű eredmény.
Charlest a verseny után csak egy nagyon rövid időre láttam, akkor gyorsan elköszöntem tőle, hiszen már nincs itt több dolgom.
Pierrenek még maradni kell, így Francesca vissza jön velem a szállodába.
Még össze kell pakolnom, de időm van még bőven hiszen csak holnap délelőtt megy majd a gép.

Este már nem akartam menni sehova, de a fiúk kitalálták hogy menjünk egyett bulizni, hiszen itt vagyunk Miamiban, ki kell használni.
Így alakult hogy már a liftben állok, és várom hogy leérjen a földszintre.
Mivel nem hoztam magammal semmilyen party ruhát, ezért csak egy magas derekú fehér farmer, és egy bordó kicsit kivágott blúz volt rajtam. Szerencsére magassarkú cipő volt nálam, így azt fel tudtam húzni.
Szeretem a nőies cipőket, bár nem sokszor húzom fel őket.
Mire leértem Charles és Carlos már ott voltak, így legalább nem kellett egyedül lennem.
-Sziasztok.
-Szia Natalie.-köszönt először Carlos.
-Szia Nat. Gyors voltál.-nézett végig rajtam Charles, ami miatt kicsit zavarba éreztem magam.
-Hát sok választékom nem volt hogy mit vegyek fel, szóval azzal nem ment el az idő.-mutattam kicsit szarkasztikusan végig magamon.
-Szerintem nagyon csinos vagy így is.
-Köszönöm Carlos. Ti is nagyon jól néztek ki.-mindkét fiún ing volt és egy farmer. Charles kezén ismét rajta voltak a megszokott kis kiegészítői  amiket mindig látok rajta.
-Felhívom Pierret hogy merre vannak már.-szólt közbe Charles, és már el is vonult telefonálni.
-Most vagy először miamiban?-kezdte el a beszélgetést Carlos.
-Igen, hát nem sokat láttam belőle.-nevettünk fel mind a ketten.
-Hát ha ez megnyugtat , ez a második év hogy itt tartják meg a futamot, de én is csak a pályát és a szállodát láttam eddig.
-Akkor én még jobb helyzetbe vagyok. Másodszorra talán többet látok majd.
-Szóval szeretnél vissza jönni ide?
-Nem tudom. Lehet. De nekem ez egy kicsit túl pörgös hely.
-Van ebben valami.
-Mindjárt itt lesznek.-jött vissza Charles, így csak Pierrékre kell várni.
-Szuper ,már mennék. A többiek már biztos ott vannak.
-Többiek?
-Igen, még jönnek egy páran. Nem tudtad?-kérdezett rá Carlos, nekem pedig csak egy nem volt a válaszom.
Sem Charles, sem Pierrék nem mondták hogy más is lesz ott rajtunk kívül. Mondjuk, mit is gondoltam, hogy a többi pilóta nem akar kikapcsolódni?

-Gyere, ne engedd el a kezem. -szorítottam meg az előttem levő kezét, hogy ne vesszek el a tömegben.
-Elnézést-kértem bocsánatot,de biztos nem halloták ilyen hangzavarban.
Szerencsére nem kellett már sokat mennünk ,és sikeresen átverekedtük magunkat a tömegen az asztunkhoz.
-Basszus rengetegen vannak.-hallottam meg Charles hangját ,hiszen ott áll szorosan mellettem.
-Nem hittem volna hogy ennyi ember lesz itt.-néztem le az emeletről, hiszen lent rengeteg ember volt.
-Csak maradj mellettem. Gyere üljünk le.- mégcsak most engedte el a kezemet, hogy le tudjunk ülni. Fel sem tűnt hogy még akkor is fogtuk egymás kezét, amikor már felértünk.
-Na végre itt vagytok. Ki mit kér inni? -hajolt át az asztalon az egyik srác akit nem ismertem.
-Csak egy pohár kolát.
-Ünneprontó, és te szépségem?-nézett rám, de én is csak egy pohár kólát kértem.
-Nyugodtan igyál valamit, ha szeretnél. Én nem vagyok valami nagy ívó.
-Hát én sem nagyon. És az sem segít, hogy teljesen idegen helyen vagyok.-hajoltam közelebb Charleshoz hogy hallja amit mondok.
-Akkor legalább lesz majd aki segít rájuk vigyázni.
-Szívesen segítek.-Észre sem vettem hogy a srác aki megkérdezte hogy mit iszunk, már vissza is ért.
-Tessék, a két nyuggernek a kólájuk. -Tette le elénk az asztalra, és már ült is le mellém. A kezeit átdobta a kanapé támláján és úgy ült hozzám közelebb.
Nem akartam bunkónak tűnni, de nem ismerem és nem szeretem ha idegen emberek belemásznak az arcomba. Ezért kicsit arrébb csúsztam, de Charles teste megállított.
-És hogy hívnak szépségem?
-Natalie Delaffose, na és téged?
-Te nem ismersz? Ez tök jó. Amúgy Lando Norris vagyok. Pilóta. És te mivel foglalkozol? Csak nem modell vagy?-nézett rám vigyorogva, de látni lehet rajta hogy már nem éppen józan.
-Nem. Cukrász vagyok.
-Micsoda? Most komolyan cukrász vagy?
-Igen, az vagyok.- kortyoltam bele az italomba, hátha abba hadja a faggatózást.
-Pedig én azt hittem modell vagy. -nézett végig rajtam, mire akaratlanul is közelebb csúsztam Charleshoz. Ő Carlossal beszélgetett, így nem érti mi a bajom.
-Minden rendben?-hajolt a fülemhez, de én csak egy kicsit bólintottam.
-Hé Charles, nem is mondtad hogy ilyen gyönyörű nő a barátnőd. Jól eltitkoltad haver.-hajolt át felettem és beleboxolt a másik férfi vállába.
-Nem vagyunk együtt.-szóltam oda, mire kérdőn nézett rám.
-Nocsak, azt ne mond hogy egy ilyen gyönyörű nő szingli?  Az meg hogy lehet?
-Csak annyit mondott Norris ,hogy nem vagyunk együtt. Azt nem hogy szabad a pálya.-dobta át a kezét a vállamon Charles ,és úgy húzott magához közelebb.
-Jól van haver, értem én. Bocsi, nem akartam bekavarni. Megyek inkább iszok valamit, nektek kell valami?-állt fel, mire megszédült.
-Nem köszi, de lehet neked sem kellene már.
-Csak egy sört iszok. Az már nem árt meg. Na majd jövök.
-Köszi.-fordítottam a fejem felé, de arra nem számítottam hogy ő is ugyan így tesz. Az arcunk nagyon közel volt egymáshoz, ahogyan a testem is már szinte teljesen hozzá simult.
-Szeretnél táncolni?-kérdezett rá, de nem húzodott hátrébb ahogyan én sem.
-Talán..
-Talán? -kérdezett vissza.
-Igen. Ki lenne a partnerem?-kérdeztem most én rá.
-Én. Így szeretnél táncolni?
-Menjünk.-álltam fel, és vártam hogy ő is ugyan így tegyen. Ahogy felállt megfogta a kezemet és már húzott is maga után.
Pont egy olyan szám kezdődött el amit imádok, így egyből elkezdtem mozogni a zene ütemére.
Charles csak nevetett rajtam, de ő is csatlakozott hozzám.

Nem tudom már hány számot  táncoltunk végig, de nagyon jól éreztem magam.
-Gyere igyunk valamit-fogta meg a kezemet, és húzott is a pulthoz.
-Mit iszol?-hajoltam hozzá közelebb, de még mielőtt bármit is kérhettünk volna, már ott volt előttünk két pohár ital.
-Kértem nektek. Na igyátok meg.-Lando volt az, aki újra kikérte nekünk az italt.
-Mi ez?-hiába kérdeztem rá, nem mondott semmit, csak annyit hogy finom, és igyan meg.
-Csak ezt az egy poharat. Addig úgy sem hagy békén. -emelte fel Charles is a poharát, arra várva hogy koccintsak vele.
-Oké, de csak ezt az egyet.-emeltem a poharamat fel ,és már koccintottam is össze az övével. Nem tudom mi volt benne, de gyorsan lehúztam.
-Ez mégis mi volt?-tettem le a poharat a pultra egy fintor után.
-Vodka. Egy nagyon jó vodka.-vigyorgott Lando. Látszik rajta hogy neki már nem kellene nagyon innia.
-Jó erős volt.-szólalt meg a hátam mögül Charles, hiszen a másik férfi felé fordultam.
-Még egy kört?
-Nem köszi, nekem ez is elég volt.-emeltem fel a kezemet, hogy véletlenül se itasson meg többet.
-Ahogyan nekem is. A többiek merre vannak?
-Kedves monacói barátom, ott táncolnak.
Csak ti nem vettétek észre őket, mert olyan jól elvoltatok egyedül.-kacsintott ránk Lando, mire csak elnéztem mellette, hogy lássam hol vannak a többiek.
Igaza volt, mindenki táncolt, ki a párjával ki valaki idegennel.
-És te miért nem mész és csatlakozol hozzájuk?
-Csak nem kettesben akartok lenni?-vigyorgott ránk, de én inkább ezt a beszélgetést a két férfira hagytam.
-Kimegyek a mosdóba.-szóltam oda Charlesnak, és már indultam is el. Nem tudom hogy hallotta-e hogy hova megyek, de ha nem, akkor majd csak feltűnik neki hogy nem vagyok ott.

Hát feltűnt neki,hogy nem vagyok ott, sőt....