Outer Banks-Váratlan változások (FF)

13. f e j e z e t

Eltelt még egy hét a Nyárközép óta, ami több dolgot is jelentett. Noah-t ejették a vádak alól, JJ-vel pedig hivatalosan is együtt vagyunk. Anyuék nem annyira díjjazzák a kapcsolatunkat, de elfogadják, hogy boldog vagyok Jajy-vel. Na meg a Nyárközép után egy nappal később végül nem mentünk el Mrs. Crain házába ismét éjjel, hogy elhozzuk a többi aranyt, mert túl veszélyesnek találtuk, hogy újra elmenjünk oda. De mindent az aranyért, így egy hét után összeszedjük a bátorságunkat, és ma este elmegyünk az öreg nyanya házához.

Reggel is például a Snecikhez indultam, csak éppen anya megállított.
-Hová készülsz már megint?-fonta a karját össze maga előtt, mire sóhajtottam.
-JJ-vel, és a többiekkel találkozok, és igen, már megint-mondtam. A szüleim mondták megint, hogy ,,jajj, már megint a Sneci barátaiddal találkozol", de nem érdekel, csak már rettentően unom.
-Mi meglepő-közölte unott hanggal a pont előszobába belépő aput.-Esetleg a drága kis pasid már meg is húzott téged?-kérdezte gúnyosan.
-Komolyan, rátok sem ismerek! Mi bajotok már nektek is a Snecikkel?? Egyáltalán mióta tudjátok, hogy mi ez Sneci és Flúgos dolog??? Oké, JJ már egyszer a fejemhez vágott pár nem túl szép jelzőt, és velem csalta meg a barátnőjét, de... Azóta már minden más, és sokkal jobb! Senki sem bánt meg senkit, mindenki jóban van mindenkivel, és kész! De most, hogy mondod apu, megkérem JJ-t, hogy ma este húzzon meg-mondtam a végén én is gúnyosan, mire hirtelen apuék elszégyelték magukat, de aztán össze is szedték magukat.
-Te ne beszélj így apáddal! Nem mész te sehova!-ordibált velem apám.
Én viszont szó nélkül elhagytam a házat, ügyet sem vetve arra, ami körülöttem történik. Nem érdekel. Most már nem.

[...]

Sietve rohantam John B-ékhoz, majd mikor odaértem, már kicsit nyugodtabban vettem a levegőt.
-Csak hogy itt vagy!-mosolyogtak rám kedvesen a többiek. És anyáékkal komolyan velük van baja??
-Sziasztok!-üdvözöltem én is őket.
-Hát itt van az én barátnőm!-jött oda JJ mosolyogva hozzám, majd hosszasan megcsókolt. Mindig, amikor a barátnőjének nevez, szokás szerint rengeteg pillangó kezd el táncolni a hasamban, és úgy érzem, hogy mindjárt felrobbanok a boldogságtól. Klassz dolog a szerelem. :)
-Hahó gerlepár, esetleg nem akarunk valamit csinálni?-szólt ránk vigyorogva Kie, mire mi nevetve elváltunk egymástól.
-Nem megyünk el hajókázni és szörfözni?-kérdezte John B.
-Hogy gondoltad, hogy a kettő együtt menni fog?-kérdezte röhögve Sarah.
-Akkor először lehetne szörfözés-javította ki magát John B nevetve.
-Használhatom a fürdőszobát? Átveszem a fürdőruhát-mondtam.
-Segíthetek benne?-kérdezte perverz vigyorral JJ.
-Csak szeretnéd-ráztam le ennyivel, mire JJ ,,csalódottan" bólintott.
-Amúgy persze, használd nyugodtan-mondta John B engedélyt adva a fürdőszoba használatra.
-Köszi-köszöntem meg mosolyogva, majd bementem a házba.

Beléptem a fürdőbe, majd magamra zártam az ajtót. Levettem a ruháim, majd fel a bikinim, és készen lettem. Kiléptem a kis helyiségből, majd meghallottam, hogy Pope is Kie vitáznak, így megálltam a fal mögött, és hallgatóztam.

Kiara szemszöge:

-Pope lehet, hogy neked semmit sem jelentett az a csók, de nekem igen!-mondtam kiakadva, mire ő dühösen a szemembe nézett.
-Ki mondta, hogy nekem nem jelentett semmit?-kérdezte idegesen.-Könyörgöm Kiara, hisz mindig is kedveltelek, több mint barátot! De akkor mondd már el, hogy miért mondtad az imént, hogy úgyse fog menni, miközben te is az érzed, amit én irántad!
-Mert tudom, hogy Snecik nem kavarnak egymással!-érveltem továbbra is.
-JJ-nél ez mégsem számított mi?-kérdezte gúnyosan, mire lehajtottam a fejem.
-Ez nem fair-sóhajtottam.
-Miért nem?-kérdezte dühös hangon Pope.-Mert én nem vagyok olyan jó mint JJ, ugye?-kérdezte, miközben próbálta visszafogottan mondani.
De én nem mondtam semmit, csak álltam csendben.
-Nagyszerű-bólintott sóhajtva Pope, majd otthagyott.
Én pedig egyedül maradtam a gondolataimmal.

Emma szemszöge:

-Kie, úgy sajnálom!-léptem el a fal mögül, és ölelésbe zártam a legjobb barátnőmet.-Hallottam mindent.
-Én tényleg kedvelem Pope-ot, de...a Sneci szabály az Sneci szabály-suttogta.
-De akkor JJ-vel miért szegted meg a szabályt?-kérdeztem.
-Mert...őt tényleg igazán szerettem-suttogta.-Azóta már nem. Pope pedig...valljuk be, fogalmam sincs, hogy mióta kedvelem, mint szerelem. De...vele nem tudnék kapcsolatban lenni. Mert tudom, hogy vele ez tényleg nem működne-ismerte be.
-De legalább beszéljétek meg!
-Épp most próbáltuk...
-De a vita nem megoldás-ingattam a fejem.-Gyere, menjünk vissza ki a fiúkhoz, már biztos várnak.
-Oké-bólintott Kie, és letörölte az arcán lehulló könnycseppet. Szegény...

[...]

-Mi történt?-kérdezte aggódva JJ, amikor odaértünk.
-Hosszú-sóhajtottam, és hagytam, hogy JJ magához húzzon.
-Mi ez a feszkó Pope és Kie között?-kérdezte John B, ugyanis mindketten maguk elé néztek.
-Szerintem csak szálljunk be a hajóba, oké?-terelte idegesen a témát Pope.
-Pope, ideje kibékülni. Én így nem akarok veled haragban hajókázni! Kedvellek, de nem tudnék veled kapcsolatban lenni!-akadt ki Kiara.
-Szóval ez a baj-suttogta Sarah.
-Kie, valld be inkább, hogy még mindig szereted JJ-t-közölte Pope, mire megfagyott a levegő, és mindenki a lány válaszára várt.
-Mondom, hogy téged kedvellek, ******! Csak úgy érzem, hogy jobb lenne, ha barátok maradnánk!-mondta az idegességtől sírva Kie.
-Nekem ez akkor sem fog menni-rázta a fejét dühösen Pope.
-Hé srácok, ne menjünk majd később hajókázni? Attól tartok, hogy most Kie és Pope nem igazán lenne egymás társaságában-mondta halkan John B, miután Pope és Kie kiüvöltötte magát.
-Nekem már amúgy is elment a kedvem az egész naptól-rázta a fejét Kie, majd bement a házba, és otthagyott minket.
-Asszem, most haza megyek-állt fel Pope is, majd ő is elment. Így egyedül maradtunk mi, Sarah, John B, JJ és én.
-Na és nem hiszem, hogy Mrs. Crain házában, vagyis a kincskeresésnél is megbírnának együtt lenni-mondtam megtörve a csendet.
-Akkor mégis meddig halasszuk még el az arany projektet?-kérdezte idegesen John B.
-Nem tudom, de ma se folytassuk! Mondjuk holnap. Addigra csak kibékülnek-vontam meg a vállam.
-És ha két hét múlva is haragban lesznek, addig nem is keressük az aranyt?-förmedt rám John B.
-Srácok, fejezzétek már be!-állított le minket JJ, mire befejeztük.-Ma nem folytatjuk az arany keresését, vili? Majd holnap-mondta JJ tárgyilagosan.
-Mondhattad volna te is hogy ma SE-forgatta a szemét John B.
-Haver, fejezd már be-mondta már JJ is idegesen.
-Na jó, hogy most itt mindenki el van szállva magától, én is haza megyek!-pattant fel Sarah.
-Sarah, ne!-kérlelte John B.
-Sarah-nak igaza van. Én sem bírom ezt a drámát-álltam fel én is.
-Nem megyünk el valahova kettesben Emma?-fogta meg a kezem a barátom.
-Most szerintem mindenkinek magányra van szüksége-mondtam ki.