Kapd be, Gallagher // Carl Gallagher F.F.//

6.

*Carl szemszöge*

       Miután Emmát elvitte a mentő, az egész család azonnal a kórházba indult. Kev és V otthon maradtak az ikrekkel és Liammel. Ők még kicsik ahhoz, hogy órákat ücsörögjenek a kórházban.
       

               -Üdv! Emma Reignről szeretnénk érdeklődni. Nem olyan rég hozták ide.-szólított le Fiona egy nővért mikor már órák óta csak vártunk. A nővér végig nézett rajtunk majd egy sóhaj után így szólt;
-Hozzá tartozók?
-Igen.-bólintott Mickey. Talán őt viseli meg ez a helyzet a legjobban. Emm jelenti számára a családot, mióta Mendyvel megromlott a kapcsolata.
-Az állapota stabilnak tűnik. Több helyen repedt illetve tört a bordája, az arc csontja megzúzódott a gyomrában pedig belső vérzés keletkezett, de a műtétnek köszönhetően ezzel sem lesz gond. Még nem éber, viszont 1-2 napon belül felébredhet. A továbbiakat pedig a kezelő orvossal kellene megbeszélniük.-küldött felénk egy amolyan "minden rendben lesz, nyugodjanak meg" mosolyt.
-Be mehetünk hozzá?-kérdeztem.
-Egyszerre csak egy ember, de javaslom, hogy hagyják most pihenni. Sok mindenen ment keresztül. -pillantott rám és végül ott hagyott minket a folyosón.
-Kibaszott Rose.-suttogta dühösen Mickey és Ian vállába fúrta az arcát.
-Srácok én bemegyek hozzá. Muszáj látnom, hogy jól van-e.-csuklott el a hangom a mondat végére. Fiona bólintott én pedig Emma kórterme felé vettem az irányt.
Amint benyitottam ott feküdt az ágyon, mindenféle gépek körülötte amik hangosan pittyegtek. Leültem az ágya mellé a székre és a kezembe vettem az övét.
-Annyira de annyira sajnálom Emma.-suttogtam.-Megígértem, hogy vigyázok rád és megint cserben hagytalak. -hajtottam le a fejem. Borzalmas érzés volt a legjobb baráto szinte élettelen teste mellett ücsörögni.
-Megígérem Emma, hogy többé senki sem bánthat téged.-búcsú ként egy puszit nyomtam gyengéden a homlokára és kisétáltam a szobából.
-Mennyire gáz a helyzet?-nyújtott felém Lip egy dobozos Colát.
-Rendbe fog jönni, erős lány.-próbáltam tartani kicsit mindenkiben a lelket. Ez most mindannyiunk számára nehéz. Tényleg mindenki szereti Emmát.

A kórházból haza érve Dominic várt a kapunk előtt. Édes faszom, már csak ő hiányzott.-gondoltam magamban.
-Carl mi a fasz? Egész délután el sem lehetett érni téged.-kezdett el kiabálni amint meglátott.
-Dom ez most nem a legjobb pillanat a veszekedéshez.-sóhajtottam.
-Ó tényleg? Akkor magyarázd meg miért volt kikapcsolva a mobilod? Délután úgy volt,hogy elviszel plázázni. Mégis mi volt fontosabb?-fonta keresztbe a karját.
-Emma kórházba került.
-És? -kérdezett vissza flegmán.
-És mellette volt a helyem. Nem fogok bocsánatot kérni amiért a legjobb barátom fontosabb mint a hülye pláza.-emeltem fel a hangom.
-Hát ezt nem hiszem el.-rázta a fejét idegesen. -Válassz akkor Carl.-vonta meg a vállát. -Ő vagy én?
-Nem kérhetsz ilyet tőlem.-forgattam meg a szemem.
-Nem leszek másod Hegedűs Carl!- rázta meg a fejét idegesen.
-Dom úgy csinálsz mintha te nem csaltál volna engem meg. Te nem leszel másod hegedűs?! Akkor én mit mondjak? Egy rohadt kurva vagy Dominic vedd már észre magad!-kiabáltam rá.
-Ezt még nagyon megfogod bánni Gallagher!-ezzel a mondattal elsétált dühösen.
-Menjünk be, elég volt a mai napból.-szólalt meg Fiona hirtelen. Igen ők ezt a veszekedést első sorból nézhették végig.