A kígyós ház ünneplését Piton rekesztette be tizenegy órakor, mondván másnap vasárnap van.
- Ennek semmi értmmem... – a kis Lysandra Prewett száját elsős társa és legjobb barátja, Felix Rosier fogta be, ezzel egy elégedett, még is szúrós pillantást kiváltva Pitonból.
Házvezetőjük távozása után már csak pár hatodikos és hetedikes maradt a központi helyiségben, a többi diák visszavonult ötösével megosztott hálószobáikba. A harmadikosok gyorsan lezuhanyoztak, majd bevetették magukat kényelmes ágyukba. Baldachinjaikat egyelőre nem húzták el.
- Harry – kezdte Draco. – Mesélj csak arról a varázslatról! Nagyon menő volt.
- Az összes dementort elűzte! – bólogatott serényen Blaise.
- Én már hallottam róla. A patrónus bűbáj – szólalt meg váratlanul Alexander. – Apám mesélt... egyszer... erről... - hallgatott el a végére.
- Igen, az egy patrónus bűbáj volt – mosolygott bátorítóan háztársára Harry. – Röviden és egyszerűen egy mágikus erőtér, mely megakadályozza és akár el is kergeti a dementorokat, valamint a lethifoldokat.
- Mi az a letifolt? – suttogta Blaise, mire halk kuncogás hangzott fel a szobában.
- A lethifold – hangsúlyozta Harry a kiejtést – leginkább egy fekete köpenyhez hasonlít. Ritka bestia, de ez véleményem szerint nem is baj. Táplálékát, varázslókat és boszorkányokat, álmukban támadja meg. Megfolytja, majd szőröstül-bőröstül eltünteti őket. Összesen három dokumentált túlélőről tudunk: Flavius Belbyről és az Ilvermorny alapítójának két befogadott gyermekéről. Egyedüli védekezés ellenük a patrónus bűbáj, ezért valószínűsíthető, hogy valamilyen kapcsolatban állnak a dementorokkal.
- Jól hangzik – húzta el a száját a barnabőrű fiú.
- Tehát amit végrehajtottál, az egy inkarnálódott patrónus volt? – kérdezett rá Alex.
- Inka.. mi?
- Inkarnálódott – bólintott a sebhelyes. – A bűbájt alapvetően nagyon nehéz végrehajtani, bőven a RAVASZ szintje felett van. Még a felnőtt varázslók közül sem képes rá mindenki. Egy patrónus esetében már az is pozitívumnak számít, ha egy köd pajzsot fel tudsz húzni a dementor és közéd, ellenben a materializált erőtér el is tudja űzni őket.
- A tiéd milyen alakot öltött? – kérdezte Draco.
- Sok kicsi madár volt... - jelentette ki Blaise.
- Aranyröppenty – mosolyodott el Harry.
- Mi?
- Az aranyröppenty egy apró, aranyszínű mágikus madár, melynek szárnyai teljesen körbeforognak, így hatalmas sebességgel és gyors irányváltoztatásokkal képes repülni. Utóbbi tulajdonságai miatt a kviddics fejlődésének korai szakaszában a mérkőzések egyik elengedhetetlen tartozéka volt, míg Bowman Wright jóvoltából az aranycikesz át nem vette e feladatát.
- Ezek a madarak röpködtek régen a cikeszek helyett? – hüledezett a szőke.
- Igen, és e miatt csúnyán megtizedelődött az állományuk száma – dünnyögte a választ Harry. – Egyébként jóval gyorsabbak voltak, mint fém utódjaik – tette hozzá.
- Hű!
- Meg tudnád nekünk mutatni, Harry? – kérdezte a Nott fiú.
- Nos... megpróbálhatom, de az igazság az, hogy fogalmam sincsen legutóbb hogyan sikerült. A patrónus bűbájhoz nem elegendő csak a varázsige és erős koncentráció, hanem egy nagyon-nagyon boldog emlék is szükséges.
STAI LEGGENDO
What if...? - A másik út
Fanfiction1. tanév: "- Ollivander úr! - szólított meg a pálcást - Lehetséges volna, hogy az emberek ne tudjanak anyám varázspálcájáról? Az ilyesfajta titkok később még jól jöhetnek..." 2. tanév: "- Mit keres Ginnynél T. R. Denem, ma ismert nevén Voldemort füz...