Csak egy érintés/Jude Bellingham ff./✓

17. fejezet

Legalább öt perce senki nem szólal meg a szobában.

-Jó, akkor valaki mond is valamit, vagy csak ülünk itt még estéig?- szólalt meg Jobe.

-Gwen terhes vagy?- vágott bele a közepébe Jude.

-Te terhes vagy?- pillantott rám nagy szemekkel Jude öccse is.

-Nem vagyok az, nyugi van!- nevettem fel már kínomban.

-Akkor mit keresett ott egy teszt?- tette fel a következő kérdését Jude.

Hallottam hogy Kim egy mély sóhajt eresztett el, majd nagy levegőt vett és csendben megszólalt.

-Az a teszt az enyém...

Még a voltnál is nagyobb csend lett, mint pár perce volt. Kim mellé csúsztam és átöleltem a vállát.
Jobe arcát tanulmányoztam közben. Először értetlen arcot vágott, majd pár pillanat múlva koppant neki a helyzet.

-A... Szóval. Úristen Kim!- sietve Kim másik oldalára ült, a kezemet szinte lelökte a lányról és magához ölelte.- Megoldjuk rendben? Minden rendben lesz?

Annyira láttam a feltétlen szeretetet kettejük között, hogy öröm volt nézni. Biztos voltam benne, hogy ketten meg fogják tudni oldani a helyzetet és, hogy minden a legnagyobb rendben lesz.

-Hányszor pofáztam neked el, hogy ha egyszer ilyet célozol csinálni, akkor vedekezz?- nevetett fel Jude.- Mindenesetre gratulálok!- Kim mellé sétált és megsimogatta a buksiját.

-Segíteni fogunk Kim! Ígérem.

-Köszönöm!- nézett rám hálásan.

-Na szerintem mi most Jude-dal visszamegyünk hozzám. Ha bármi van gyertek vagy írjatok.

-Sziasztok!- intett egyet Jude.

-Azért védekezzetek!- kiáltott utánunk Jobe. Hallottam, hogy Kim hangosan felnevetett, aminek nagyon örültem.

-Pont te beszélsz.- morogta orra alatt a mellettem sétáló Bellingham fiú.

Ezután csendben léptünk be a lakásomba, ahol végül Jude elé raktam a még korábban kitöltött pohár vizet.

-Amúgy Jobe-nak miért van kulcsa ide?

-Régebben adtam neki, hogy ha valami van akkor fel tudjon jönni, de komolyan semmi több. Amúgy is csak a lépcsőházba tud bejönni vele, tovább nem jut. Őszintén gondolkoztam már azon, hogy neked is adok, de nem tudom mennyire lenne szükséged rá.

-Hát örülnék neki ha adnál. És ha van valami akkor be tudnék jönni. Mármint nem erőltetem.

-Értem mire gondolsz.- a kanapé mellet volt egy fiókos kisszekrény, aminek a legalsó fiókjában volt egy pótkulcs a lépcsőházhoz és a lakásomhoz is. Azokat elővettem és Jude kezébe nyomtam.- Úgy vigyázz rájuk, mint az életedre!

-Rendben főnök!

-Ma már mind a két Bellingham hívott főnöknek. Megműtöttem a főnyereményt basszus.- nevettem el magam.

-Hát én egy főnyeremény vagyok, az biztos.

-Egy igazán szerény főnyeremény.

Jude közelebb hajolt hozzám, majd ajkait az enyémekre illesztette. Az az érzés, ami végig futott rajtam megmagyarázhatatlan volt. Nem ez az első csókunk, de még mindig valami hihetetlen...

~~~

Este Jude az ágyamban nyomkodta a telefonját miközben én az aznapi sminkemet szedtem le.

-Mit tudsz még annyi ideig csinálni?- kiáltott nekem Jude.

-Még megmosom a fogam és megyek is. Ne legyél türelmetlen!

Nekiálltam mosni a fogam, mikor megéreztem, hogy két kéz simul a derekamra.

-Szia!- suttogta a fülembe Jude.

-Jude hallod, feltűnt, hogy fogat mosok?- kérdezte hitetlenkedve.

-Fel.- nevette el magát, majd leült a fürdőkád szélére.- Előbb írt Jobe.

-Mit?

-Együtt vannak.- mosolyodott el.

-Na végre! Hihetetlen, hogy mennyit szenvedtek.- és ezt pont én mondom, aki azt sem tudja, hogy hogyan áll a fiúval, akivel együtt fog aludni.

-Tény és való, hogy sokat szenvedtek, de végre együtt vannak.

-És ez a lényeg. Na mehetünk, kész vagyok!- ragadtam meg Jude kezét, utána pedig magam mellé húztam az ágyba.- Nézzünk valamit?- utaltam a tv-re.

-Egymást.

-Tv-ben nézzünk valamit Szivi?- nevettem fel. Mondjuk igaz, hogy nem lett volna ellenemre, hogy, egymást nézzük.

-Hát akkor nézzünk.

Valami igazán unalmas műsort találtam szóval tényleg maradt, hogy egymást nézzük. Jude felé fordítottam a fejemet és egy puszit nyomtam az orra hegyére, mire Ő arányosan felkuncogott. Mondjuk amit Ő csinál az mind aranyos. Láttam, hogy már nagyon fél álomban van ezért nem is mondtam semmit, csak hagytam, hogy elaludjon, viszont még rekedtes hangján megszólalt.

-Nem csak az öcsémnek és Kimnek kéne együtt lenniük végre...- aztán szerintem már aludt is.

Most ha ezt a mondatát arra értette, amire én is, akkor én komolyan hátast dobok. Olyan fura lenne belegondolni, hogy, Jude egy én félémmel legyen együtt.