Szakítottunk...
****
Egy újabb nap jött el mely újabb fájdalmakkal jár majd. (Teljes Név) vagyok egy 17 éves lány. 2 hete szakított velem a barátom aki egyben drága osztálytársam..lehet sokan azt mondják hogy osztálytárssal tilos összejönni de erről nem tehetek. 2.A osztályba járok és egy teljes évet plusz az általánosbol 2 évet voltunk együtt most pedig vége. Nem tudom miért de vége lett egy szempillantás alatt
Amint beértem a terembe tekintetem összeakadt azzal a bizonyos személyel. Fájdalom azonnal belém hasított amint megláttam őt. Nem értem mi lehetet az oka annak hogy mi szét váltunk hiszen minden jól ment..minden!
-(Név) -zökkentett ki Midoriya a gondolkodásombol azzal hogy a bizonyos személyt eltakarta akit eddig az ajtóban állva néztem
-Hm? -néztem zöld iriszeibe ami szinte sugallta az aggódást
-Hagyd őt..még mindig nem léptél túl rajta? -simogatta meg a karom és vezetett el a helyemre ami az övé mellett volt található
-Nem..nem olyan könnyű Izuku...mindig felugrik az a sok-sok emlék ami kettőnk között volt. Fáj látni hogy ő boldog én pedig még depresszióba is estem miatta..-magyaráztam halkan a fiúnak könny zuhatagomat vissza tartva próbáltam beszélni
-2 Hete volt (Név)..kérlek! A kedvemért ne csináld ezt. Baszki..kérlek -néha jobban aggódok mások épsége miatt mint a sajátom miatt
-Hagyjuk Izuku -mosolyogtam rá fájdalmasan majd egy sóhaj után leült a helyére én pedig figyelmet az orának próbáltam szentelni. Több..kevesebb sikerrel
-(Név) minden rendben? -nézet rám a Sensei és akkor vettem észre hogy a füzetem elvan ázva könnyeim pedig utat engedtek maguknak. Válaszolni se bírtam annyira kivagyok merülve lelkileg
-Baszki..-suttogta Izuku -tanárnő kimehetek vele? -tette fel a kérdést a zöld hajú
-(Név) min...
-Ki mehetek vele? -kicsit ingerültebben kérdezte de végül kiengedtek minket. Ránéztem a volt barátomra és két dolgot tudtam felfedezni tekintetében...fájdalom és aggódás. Izukuval kimentünk a folyosóra majd leülünk egy padra
-Hiányzik -néztem könytől ázott tekintetemmel a fiú iriszeibe
-Tudom (Név) tudom. -ölelt szorosan magához melytől egyből kitört belőlem a sírás
-egyél egy kicsit kérlek -emelt egy kanál levest a számhoz Mina de nem volt kedvem enni se se semmi
-Ez nem lesz így jó-(név) könyörgöm az isten szerelmére egyél már valamit! Már mióta semmit se eszel könyörgöm kérlek -nézet felém Kaminari könyörgve de semmi. Csak arra eszméltem igazán fel mikor valaki nekem jött a tálcával
-Szz -fogtam meg a fájó pontot és amikor hátranéztem Őt láttam meg majd röhögve elment a drága baratjával együtt
YOU ARE READING
Bízz hát bennem /Bakugou X Reader/ BEFEJEZETT ✅
FanfictionEgy fiú és egy lány kiknek kapcsolata egyik napról a másikra szétment, ennek okárol pedig csak a fiú tud. Vajon mi lesz velük? Újra együtt lesznek vagy valamelyikük belehal egymás hiányába? 2023.04.23 2023.05.18