Sziasztok!
Elérkeztem egy olyan helyre, ahova sose szerettem volna. Ez az első olyan könyvem, ami bár nagyon rövid de a valódi gondolataimat tükrözik.
Nem sokat gondolkodtam azon, hogy kirakjam-e , hiszen ez is a része lehet az írásnak, a fájdalom.
Nagyon úgy érzem, hogy a rendes és összeszedett könyvek nem az én világaim, viszont a gondolat foszlányaimat nagyon szeretem leírni.
Köszönet igazából csak titeket illet, ha elolvassátok, hisz miért is köszönném meg azoknak akik hozzájárultak a könyvhöz? Pont azoknak, akik a fájdalmaim megalkotják.
Ne gondoljátok, hogy mindenki jó ember és nagyon vigyázzatok magatokra... Bár azért néha a legrosszabb dolgok teszik az emberrel a legjobbakat. Ha ez a fiú nem lenne, most nem itt tartanék. Tudom, hogy nem a legjobb ember, de nagyon szeretem és nem tudom elengedni. Így nem igérem, hogy kerek a történetem vége, de lezártam és elfogadtam a tényt, hogy ha nekem ez nem kell akkor le kell lépnem, így próbálkozok és igyekszem összekaparni magam a földről.
Az egyedüli tanácsom nektek, hogy hogyha valami nagyon fáj írjátok ki magatokból, mert hogyha nem is rakjátok ki, de nagyon sokat segít a léleknek.
Puszillak titeket, mindenkinél jobbak vagytok.💘
ESTÁS LEYENDO
Fájdalmaim|✅|
De TodoMinden egyes szó fájdalommal kiírva, a saját lelki világom tükrözik. Azt hiszem az írás a legjobb terápia. Ha részben átérzed a sorokat kérlek nagyon vigyázz magadra, hiszen értékes ember vagy!💘 Sőt, mindenki értékes... Lehet sok emberről nem így g...
