Tiltott vágyak

Az új tanár

Itt az első rész. Remélem nem lesz majd unalmas. Igyekszem izgalmassá tenni nektek.

Jó olvasást!😘

-T-tae... - Szólítom meg párom aki épp öltözik.

-Mi van? Nem látod hogy öltözöm? - Válaszol vissza baromi kedvesen.

-D-de igen. Cs-csak már in-indulnúnk kéne. - Hajtom le fejem az ajtó mellett állva.

-Jól van. Még 5 perc. Most menj ki, és várj meg a kocsiban.

-De én f-félek egy-egyedűl...

-Azt mondtam, hogy kimész és megvársz a kocsiban, világos? - Kiabált velem.

Lehajtom fejem és kisúrranok. Rettegve állok az utcára a kocsi mellé és kapkodom tekintetem jobbra, balra. A kocsinak simúlva várom Taet aki éppen most zárja az ajtót.

-Szálj be! - Parancsol rám. Nem is merek ellenkezni. Azonnal beülök.

Útközben kifele nézelődtem az ablakon és azon gondolkoztam hogy kiugrok a kocsiból amikor megáll a piros lámpánál. De mindig beindítja a gyerekzárat így lehetetlenség.

Úgy bánik velem mint egy utcai kurvával de közben mégis szeret. Valamilyen szinten. És megad nekem mindent, csak ne szökjek el tőle. Mert volt már rá példa. Amikor még frissek voltunk. Most elhalmoz ezüst ékszerekkel márkás ruhákkal táskákkal cipőkkel. Nem mondom nem él rosszúl. De nekem nem a márkás ruha és az ékszer kell. Hanem a szeretete. Amit nagyon ritkán ad meg. A szám mindig véresre van harapva általa és nem érdekli ha fáj. Ő csak azt akarja hogy tiszteljem. De ha ő a párom akar lenni akkor ennek nem kölcsönösnek kéne lennie? Szörnyen bánik velem és még egyszer sem dugott meg.

-Kicsim. Kérsz valami reggelit?

-Igen...

-Rendben. Hozok neked kakaóscsigát jó lesz? - Néz rám mosolyogva.

Bólogatok.

-Jó fiú. - Borzolja össze hajamat.

Vannak ilyen kedves pillanatai de nem mindig.

A sulihoz érve, Tae átkarolt és besétáltunk. Szokásosan a büfétől nem messze telepedtünk le ahova szoktunk. A srácok is itt voltak már de jönnek még páran.

-Szivem, hozol apucinak egy kávét? - Kérdezi most kedevesen. De csak a többiek miatt.

-P-persze.

Átadta a pénzt én pedig elindúltam.

-Miért dadog állandóan? - Hallom meg barátja hangját.

-Nem tudom, valami betegség lehet. - Válaszolja.

Összebb húztam magam és úgy ballagtam a büfé felé. Megálltam az ablaknál és akkor ide sétált a büfés hölgy.

-Jó reggelt kívánok. Egy kávét szeretnék 2 cukorral és tejszínhabbal. - Adtam le a rendelést.

-Már is csinálom. - Mondja.

Miközben vártam a kávéra, nézelődtem és egy új arc került a szemem elé. Egy nállam kicsit magasabb férfi közeledett telefonnal a kezében. Hatalmas izmai vannak a ruha csakhogy nem szét szakad rajta. Fehér ingje könyökéig feltűrve a legfölső 2 gomb kikapcsolva. Ezen kívül egy fekete nadrágot és egy adidas fekete-fehér sport cipőt visel. Haja oldalt felborotválva tetején pedig hosszú és zöldes színre van festve és tökéletesen be van állítva, arca is makulátlan és gyönyörű. Jobb karja teli van tetoválásokkal és végül a bal karján egy méreg drága rolex óra díszelgett. Kezében sem a legolcsobb telefon volt az állíthatom.