Charles táncoltam, amikor valaki megfogta a vállát. A háta mögött egy nagyon csinos barna hajú lány állt.
-Szia, csak gratulálni akartam. Nagyon jó verseny volt.-nézett rá mosolyogva.
-Köszönöm. Kint voltál a versenyen?
-Igen, tudod hogy mindig kint vagyok. Ez mégis csak egy hazai verseny. Csak ezért jöttem ide. Még egyszer gratulálok. Nagyon ügyes voltál.-mintha csak most vette volna észre hogy én is ott vagyok.
-Szia Charlotte Sine.
-Natalie Delafosse.-fogtam meg a felém nyújtott kezét, és akkor esett le hogy ő Charles exe.
-Na megyek, engem már várnak. Szia Charles.-adott egy puszit a férfi arcára, és nekem is egy gyors sziát elmondott, és már ment is el.
-Ő..
-Rájöttem az exed.-csak álltam vele szemben, mire ő csak lehajtotta a fejét.
-Nem tudtam hogy ő is itt lesz.
-Semmi baj. Csak kicsit furcsa volt vele találkozni.
-Elmenjünk?
-Dehogy is. Charles mindenki téged ünneppel ma este. Maradjunk, de igyunk inkább valamit..-indultam el a pult felé, és éreztem hogy megfogja a kezemet és jön velem.
Kértem magamnak egy tequilát és egy újabb koktélt.
Amint megkaptam az italomat, már húztam is le.
-Natalie.
-Mi az? Te nem kérsz semmit?-csak állt ott mellettem, és csak bámult rám.
-Mi a baj?-nem akartam elrontani az estéjét, ezért megpróbáltam normálisan viselkedni. Addig minden jó volt ,amíg az exe nem jelent meg. Az a puszi amit adott neki, és amikor láttam őket egymással szemben kicsit rossz érzéssel töltött el.
-Semmi, csak kértem egy italt. Eddig csak egyett ittam, de ettől sem leszek részeg.
-nem hiszem hogy elhitte, de nem kérdezett többet. Amint megkaptam a koktélomat ,Charles már el is vette előlem, és már ivott is bele.
-Ebben vodka van.
-Igen, ezt szeretem. Táncolunk?-karoltam át a nyakánál fogva, ő pedig csak közelebb húzott magához.
-Egész éjjel táncolni akarok veled, mio caro.Hajnalban estünk haza, és Charles lakásába mentünk. Amint az ajtó becsukódott mögöttünk, már vettük is az irányt a fürdő felé.
Nem voltunk részegek, de sokkal felszabadultabbak voltunk mind a ketten.
-Gyere, zuhanyoz le.-indult el velem együtt a fürdőbe és ahogy beértünk, már támaszkodtam is neki a kis szekrénynek.
-Haza kellene mennem. Nincs ruhám.
-Felőlem nélküle is aludhatnál. De adok egy pólót ha nagyon szeretnél.
-Szeretnék.-ő csak bólintott egyett, és már indult is ki a fürdőből. Neki álltam levenni magamról a ruhámat, ami több kevesebb sikerrel, de sikerült. Elég nehezen tudtam lehúzni a cipzárt, de megoldottam. Csak egy fekete csipkés fehérneműben álltam a fürdő közepén,amikor a hátam mögött hallottam hogy Charles is ott van már.
-Wow. -megfordultam és ott állt az ajtóban, kezében egy fehér pólóval, és csak járt rajtam végig a tekintete.
-Kimennél? Vagy ott szeretnél végig állni, amíg lezuhanyzok?-zavarba voltam ugyan, de az a kis alkohol segített ezen.
-Jobban tetszene ha én is csatlakozhatnák hozzád.-indult el felém, és a szemei csak úgy csillogtak.
-Talán majd máskor. Most jobban szeretnék egyedül zuhanyozni.
-Pedig ketten könyebb lenne.
-Megoldom egyedül is. Megkapom a pólót?-csak lenézett rám és nyelt egy nagyot, de végül oda adta.
-Kimenjek? Hátha szükséged lesz a segítségemre.
-Megoldom egyedül is. Menj Charles. -küldtem ki a férfit, aki csak megfordult és kiment minden szó nélkül. Ám az ajtót nyitva hagyta maga után.
Amint végeztem, felvettem a pólóját ami a térdemig ért le, és indultam megkeresni a férfit.
A hálóban volt, nekem háttal állva és csak a farmerja volt rajta semmi más.
-Mehetsz. Én végeztem.-bólintott egyet, és már ment is ki a szobából. Úgy viselkedik mint aki megsértődött, de nem tudom min. Remélem nem azon hogy nem jöhetett velem zuhanyozni. Bár ,ezt azért nem gondolnám, de nem tudhatom.
Már az ágyon ültem és a telefonomat nézegettem, amikor bejött a szobába. Szinte majdnem kifolyt a nyálam amikor megláttam hogy csak egy boxer van rajta, semmi más.
A telefon kiesett a kezemből, mire egy kis puffanással ért az ágyra. Charles rám kapta a tekintetét, és egy mosolyra húzta a száját.
-Csak nem elbambultál?
-Mi, nem. De nem szeretnél felöltözni?
-Nem ,így szoktam aludni. Csak miattad volt rajtam eddig póló. De már a barátnőm vagy, így már nem kell.
-Akkor most már szabadon mutogathatod magad?
-Megtehetném. De leszek olyan kedves és azért a boxert magamon hagyom.
-Még jó.-csak nevetett rajtam, de én már keltem is fel az ágyról és letettem a telefont az éjjeli szekrényre. Indultam ki a szobából hogy igyak egy kis vizet, amikor a kezemnél fogva vissza húzott. Nem számítottam rá, így szinte majdnem neki estem, ha nem támaszkodom meg a mellkasán a kezemmel.
-Hova hova?
-Csak inni akartam. De úgy látszik már nem kell.
-Ha szeretnéd elengedlek,de nem úgy tűnik mint aki nagyon menni akar.
-Mert még mindig fogod a derekamat azért.
-Ahogyan te a mellkasomat tapogatod. -már engedtem is el, de hiába akartam hátra lépni, Charles nem engedett.
-Nem azért mondtam, mert nem tetszik. Sőt, nagyon is tetszik.-fogta meg az egyik kezemet és tette vissza a mellkasára.
-Most így jó?
-Igen, most így jó. De lehetne jobb is.-csúsztatta le a kezét a testemen egészen a combomig. Ott belemarkolt és már húzta is fel a lábaimat. Annyira megijedtem hogy hirtelen sikítottam egyet és a nyakába kapaszkodtam.
-Mit csinálsz?-Néztem le rá, hiszen így magasabban voltam.
-Ami mindkettőnknek jó lesz.-indult vissza az ágy felé, és már fektetett is le. Ő felém mászott, és újra megfogta a lábaimat és végig simított a nagy kezével a combonom. Kirázott a hideg az érintése miatt.
-Ki mondta hogy nekem ez jó lesz?-csak vigyorogva nézett rám, és már hajolt is le hozzám egy csókért.
-Ha nem vetted volna gyorsabban a levegőt amikor megláttál, még el is hinném.-csak elfordítottam a fejemet, mert kezdtem zavarba lenni miatta. Ezt kihasználta és apró csókokat kezdett a nyakamra hinteni. A keze még mindig a combomon volt, és ahogy megérezte hogy rátettem a kezeimet a hátára, ő csak belemarkolt a lábamba. Magam felé fordítottam a fejét, és most én kezdeményeztem a csókot. Amint a nyelve utat tört a számba, belőlem egy jóleső nyögést váltott ki.
Charles a nagy kezeivel végig simított a lábamon, és egyre feljebb haladt. A testemet már csak félig fedte a pólója, és amint a mellem alá ért, csak elvállt tőlem, és kérdő tekintettel nézett rám.
-Szabad?-szaggatottan vette ő is a levegőt, mint én. Csak bólintottam és egy újabb csók után, már nyújt is a póló aljához, és már vette is le rólam.
Ott feküdtem alatta egy szál bugyiban, de amikor láttam milyen vággyal néz a szemembe, minden kétségem eltűnt ami akkor volt.Délelőtt amikor felébredtem, Charles még nyugodtan aludt mellettem. Óvatosan levettem magamról a kezeit, és gyorsan felvettem a pólót ami az ágy mellett volt. Ami hajnalban történt az valami csodálatos volt. Nem bántam meg egy percig sem.
Halkan kimentem a szobából és a konyha felé vettem az irányt. Elidítottam a kávéfőzőt, és fáradtan hajoltam rá a pultra.
Egyszer csak egy kezet éreztem meg, ami a hasamnál átkarol és egy apró csókot nyomott az illető a nyakamba.
-Jó reggelt, vagy delet.
-Neked is. Az előbb még aludtál. -fordultam meg a karjai között, mire ő egyből egy csókot nyomott az ajkaimra.
-Hallottam amikor kijöttél a szobából.
-Szóval csak játszottad hogy alszol?
-Lehet.
-Na jól van Charles. Ezt megjegyeztem.
-Tetszett a kilátás. Nem akartam kihagyni.-csak nagy szemekkel néztem rá, ahogy rájöttem hogy végig fent volt.
-Te szemét.-böktem meg a mellkasán és már bújtam is ki a karjaiból.
Szerencsére lefőt a kávé, ezért nem ellenkezett. Letettem elé a kávéját, és én is leültem mellé.
-Fáradt vagy?-csak ráemeltem a tekintettem, és csak bólintottam egyett.
-Nem szoktam ennyit bulizni. Elszoktam ugyan járni, de nem sűrűn.
-Én sem vagyok egy nagy bulizós típus. Elmegyek a srácokkal néha, de inkább más programot csinálok.
-Én inkább dolgozok.
-Ma is be akarsz menni?
-Nem, ma zárva vagyunk.
-Hogy hogy? Hétfő van.
-Egész hétvégén nyitva voltunk. Ma és holnap zárva lesz. A lányoknak is kijár a pihenés.
-Ez kedves tőled. Akkor ezek szerint most két napig neked is szabadnap van?-fordult felém a széken, mire csak kiváncsi tekintettel néztem rá.
-Mit tervezel?
-Titkok. Hidd el tetszeni fog.-húzott oda a székkel együtt magához, és már csókolt is meg.
YOU ARE READING
Édes Szerelem (C.L.)
FanfictionAmikor egy cukrász és egy autóversenyző találkozik, az életük egyik legnehezebb időszakában, hogyan alakul a sikeres, fiatalok élete? Hogyan tudják egymást segíteni a nehezebb időkben? Vagy egymást eltaszítani a másiktól? Charles Leclerc Fanfiction