Egy utazásnak indult...🔥 {BEFEJEZETT}

3.nap ~ izgalmas reggelnek ígérkezik...

Ethan:

Lassan kinyitom a szememet.

A nap kezdd felkelni, homályosan süt be az ablakon. Amint észhesz térek meglátom, hogy milyen pozícióban vagyunk.

Én háttal fekszek, az egyik kezemmel átkarolom Oliviát. Olivia a melkasomon fekszik. A kezét a hasamon pihenteti.

Halkan szuszog. Még biztos alszik.

Meg sem merek mozdulni. A szívem hangosan ver, már rögtön ébren vagyok.

Ránézek az órára. 6:38. Az ébresztő 7-kor van. Ezért még nem akarok felkelni és Olivia is nyugodtan alszik. Nem tudom, hogy kerültünk ebbe a pozícióba, de nem tagadom, tettszik.

Nem mozdulok, nem akarom felébreszteni. Az órára pillantok, 2 perc telt el. Nem bírom megállni.

Felemelem a bal kezem és lassan a fejéhez közelítek. Óvatosan ráteszem a kezem a fejére. A haja nagyon puha.

Lassan elkezdem simogatni a selymesen csillogó fekete haját. Nagyon óvatosan csinálom, nem akarom felébreszteni.

Olyan jó érzés...

Olivia hangosan felnyög. A kezem megáll és csak nézek előre. Én... váltottam ki belőle ezt a hangot?!

Olivia nyöszörög és még jobban hozzámbújik. Fejét a melkasomra hajta.
A számba harapok. Nagyon jól néz ki....

-Jó reggelt - suttogom de a hangom rekedtes.

Olivia lassan felemeli a fejét. Az órára néz, majd rám. A szeme kikerekedik, mikor rájön, hogy milyen közel vagyunk egymáshoz. Óvatosan lemászik rólam és megköszörüli a torkát:

-Jó reggelt... - motyogja. - Elmegyek a fürdőbe... - mondja és feláll.
A fürdőszoba ajtóból még visszaszól nekem. - Köszönöm. Amit az este tettél! - mosolyog rám, és becsukja maga mögött az ajtót.

Úristen! Most jut eszembe!!! Én este a derekánál fogva magamhoz húztam...

Nem tudom mennyi ideig gondolkozok, próbálok visszaemlékezni arra, hogy milyen jó érzés volt. Egyszer csak bejön Mrs. Darin tanárnő.

-Jó reggelt, Ethan! Olivia hol van? - kérdezi és körbenéz a szobában.

-Jó reggelt, elment a fürdőbe. - mutatok az ajtóra.

-Oké... Ugye nem csináltatok semmi... rosszat? - kérdezi érdekes hangsúlyban. Francba, ha tudná mit csináltunk!!!

-Nem! Dehogy, tanárnő. - tiltakozom azonnal. - Mi lett Leahval, megtalálták?

-Nos, Leah az egyik barátjánál volt. Kiderült, hogy csak egy félreértés történt... De, hagylak titeket felöltözni. Siessetek, fél óra és reggeli! Háromnegyed 8-kor indul a busz. - mondja és elhagyja a szobát.

Ekkor Olivia résnyire kinyitja a fürdőszoba ajtaját.

-Ethan! Tudsz segíteni? - kérdezi félénken. A fejét épphogy csak kidugja a fürdőszoba ajtaján.
-Mi a baj? - felállok és a fürdőszobához sétálok. - Jól vagy?

-Én... lezuhanyoztam. - mondja, én meg nem bírom megállni, hogy hozzá fűzzek valamit.
-Örülök neki! - vágom oda pimaszul.

-Ahh! Kint hagytam a ruhámat! - kiáltja bosszúsan. De azt még mindig nem tudom, hogy mit akar tőlem.

-És én mit kezdjek vele? Hozzam be? - kérdezem.

Olivia:

Nem készítettem össze magamnak ruhát.