Az ördög markában

13.

A villához érve , újra el fogott a pánik , hogy én mégis mi a faszt keresek itt?

- Gyere babám menjünk be . - mondja Adam

- Hagyjuk ezt kérlek .

És ne csinálj úgy mintha minden rendben lenne.

Adam rám néz , látom nem tetszik neki a válaszom .

Kiszáll a kocsiból,megkerüli azt és ajtót nyit . Már megint ezt csinálja .

Az ajtóban áll kedvenc cinkosom.

Adammal nem foglalkozva oda rohantam Taylorhoz és szorosan a karjába vont. 

- Szia kicsi lány , örülök hogy újra itthon vagy , nélküled ez a ház túl üres .

- Szia Taylor , én is örülök hogy újra láthatlak , de reggel haza megyek .

- Taylor vedd le a kezed a barátnőmről , ha nem akarod hogy le vágjam, ér utol Adam .

Hát persze hogy csinálja amit mond , pedig tudom hogy Taylor sosem nézett rám úgy és én sem rá . Inkább bátty és hug a felállás közöttünk . 

- Befejezted ? - fordulok Adamhez . Kezd tényleg ki hozni a sodromból .

- El se kezdtem . - megint az a vigyor a fején .

A házba érve , semmi se változott .

- Úgy látszik Roberta , rendben tartja a házat.

- Nem Roberta. - mondja nemes egyszerűséggel Adam .

- Mi az hogy nem Roberta ?

- Amint el mentél , fel mondott.

- Adam , ha csináltál szegény asszonnyal valamit esküszöm ki heréllek.

- Bébi , most miért mondod ezt , úgy beszélsz mintha nem ismernél ?

- De ismerlek , sóhajtottam egyet . Pont azért mondom .

- Na jó most azért jöttél hogy meg tudd mi volt , vagy azért hogy engem cseszegess? - igaza volt nem ezért jöttem . Bár nem mintha önszántamból jöttem volna .

- Akkor jó lenne ha beszélnél - vágtam neki vissza .

- Jó , de nem itt , gyere a szobánkba . - nyújtja a kezét .

- Az a te szobád és nekem se keresni valóm nincs ott, a másik hogy nem vagyok hajlandó oda be tenni a lábamat .

Le vágodtam a kanapéra.

- Zoé , ne basszál fel ! Indíts meg az emelet felé! .

Elindultam mert tudtam nem győzhetek vele szemben . Ilyen értelemben nem .

- Mióta lettél te ennyire makacs ? Eddig nem nagyon mondtál nekem ellent, viszont ma sokadjára is megteszed. - érkezik a hang mögülem . Érzem pillantását a fenekemen .

- Szerintem nem akarod hogy erre válaszoljak . És jó lenne ha nem bámulnád a fenekemet.

- De szívi , ami jó az jó . - kuncogott.

Én is próbáltam vissza tartani a nevetést .

Felérve az emeletre , elindultunk a folyóson , de az ajtóban megtorpantam .

- Adam nem megy ez nekem ! - érzem a növekedő gombócot a torkomban . Az emlékek csak sorakoznak a szemem előtt.

Két kar hátulról át ölel .

- Kérlek bébi , próbáld meg !

Adam kezében kapaszkodva belépek a szobába, és ő nem enged. Szorosan ölel úgy lépkedünk be .