Tomboló vágy { BEFEJEZETT }

14. Fejezet

Angelika másnap iszonyú hasfájásra ébredt, izgatottan szaladt az apró mellékhelyiségbe.
-Hála Merlinnek! - sóhajtotta megkönnyebülten, és jobb híján tele tömte WC papírral a fehérneműjét ami szerencsésen megúszta a várva várt "balesetet".

Fájó hasa ellenére mosolyogva lépett ki a félhomályos szobába. Luna akkor ébredhetett fel, mert épp nagyot nyujtózkodott.

- Jó reggelt! - köszöntötte suttogva a hollóhátast.

- Jó reggelt neked is! - suttogotta vissza mosolygósan, aztán végig futtata rajta a tekintetét.

- Ne haragudj, hogy ezt mondom Angelika, de szörnyen nézel ki. Aludtál egyáltalán az éjjel?

- Persze, izé.. Csak tudod női problémák. - mondta kissé szégyenlősen.

- Ó! - mosolyodott el Luna, és lehet, hogy csak képzelte, de legalább annyira megkönnyebültnek tűnt mint ő maga.
- Lassan nekem is aktuális. - fintorodott el aztán. - Jó, hogy az elsősöknek még nem kell ilyesmivel foglalkozniuk! De Amy és Bella azt mondták WC papírral is egész jól át lehet vészelni a helyzetet. - intett a harmadikos és negyedikes diáklányok felé akik még mindig békésen szuszogtak.

- Hát nekem sem jutott más az eszembe hirtelen. - vonta meg a vállát. - Mégjó, hogy a megbűvölt tekercsekről sosem fogy el a papír. - kuncogott.

- Na igen, ennek ellenére nem túl kényelmes megoldás.

- Hát nem, de van más ötleted?

- Ami azt illeti, azthiszem van... - mondta Luna elgondolkozva.

- Mire gondolsz?

- Majd meglátod, csak bízd rám magad. Feküdj vissza nyugodtan pihenni. Ne haragudj, hogy megismétlem, de tényleg nem festesz túl jól.

Angelika kissé keserűen felnevettet, ha Luna tudná min ment keresztül tegnap, és ma hajnalban, hogy álomba sírta magát attól rettegve, hogy terhes nem csodálkozna rajta, hogy ahogy a muglik szokták mondani " úgynézki mint akin átment egy úthenger". Megkönnyebbülten dőlt vissza a kanapéra és most, hogy végre megnyugodott pár perc múlva el is nyomta az álom.

🔸️

Mikor legközelebb felébredt, meglepődve látta, hogy Luna Dracoval sutyorog az ajtónál. Még épp időben csukta vissza résnyire a szemét, hogy lássa, hogy a fiú arcát elönti a pír, aztán felé néz, vissza fordul a hollóhátas lányhoz és egy apró bólintás után kisiet a szobából.

- Hát ez meg mi volt? - kérdezte Lunától kíváncsian miközben felült a kanapén.

- Majd mindjárt meglátod! - felelte mosolyogva.

Angelika töltött magának egy pohár vizet az asztalon lévő kancsóból, és a még mindig az ajtóban várakozó hollóhátas lányt méregette miközben ivott. Az ajtó pár perccel később kinyílt és Malfoy szó nélkül Luna kezébe nyomott egy apró rózsaszín vászontáskát, aztán olyan gyorsan ahogy jött úgy távozott.

- Köszönöm. - kiáltotta utána, a zárt ajtón keresztül a szőkeség.

Angelika odasiettet hozzá, épp akkor ért oda mikor Luna széthúzta a táskát, hogy belenézzen, kíváncsian kukucskált bele ő is a válla felett. A tértágító bűbájjal ellátott kis batyu tele volt női higiéniai termékekkel.

- Ezt meg honnan szerezte? - kérdezte Angelika összeráncolt szemöldökkel.

- Történetesen tudtam, hogy Madam Pomfrey tart egy ilyen táskát a gyengélkedőn. Úgyhogy megkértem Malfoyt, hogy hozza el neked. Remélem nem haragszol, de úgy gondoltam könnyebben beleegyezik ha tudja, hogy neked van szükséged rá.