Ígéretek tengere (KuroKen)

-30-

A gát alján nem volt más, mint egy hatalmas repedés.

A repedés mellett pedig egy apró vörös alak állt a vízen.

-Kapaszkodj erősen! -Ordította Ikari, majd kettőt csapott a szárnyaival és zuhanórepülésben egyenesen az alak felé indult.

Kenma érezte, ahogyan a gyomra fel-le liftezik, és az összes vér eltávozik a testéből. A lent álló alak láthatólag már észrevette őket, köszönhetően Ikari ordításának, ugyanis a szárnycsapásai némák voltak. Kenma ezt magában fel is jegyezte az "Ikari" című karakter adatlapba, mely Kiritsuéhez hasonlóan a "bagolyszerű" jellemzőt is tartalmazta. Akaratlanul is, de eszébe jutott a régi ellenfelük, a Fukurodani középiskola röplabdacsapata. A kapitányuk nagyon jó haverja Kuroonak...

Oh. Már megint Kuroonál jutott ki. Vajon ő most hogy van?

.. Miért is gondolkozik Kuroorol amikor jelenleg zuhan lefelé egy vörös bagolypofájú lény társaságában?

Az imént említett vörös bagolypofájú lény hirtelen irányt váltott, melynek hatására Kenma azonnal kizökkent a gondolatmenetéből (és mellesleg majdnem a gyomra tartalmát is majdnem otthagyta).

Mielőtt még észbe kaphatott volna, Ikari megint megfordult a levegőben. Majd megint. Majd megint.

Kellett egy kis idő mire észrevette, hogy az odalenn álló apró alak razúrgömböket lőtt feléjük és Ikari azokat kerülgette. Ahogyan a föld felé közeledtek, egyre tisztábban kivehetőek voltak az apró vörös alak vonásai.

Az akamono száját fekete maszk takarta, de éles, pirosan villogó szemei egyenesen Kenmára meredtek. Ettől a fiút teljesen kirázta a hideg. A haja jobb oldalt le volt borotválva, míg a bal oldalon mint egy vérfolyó, úgy hullámzott egészen a válláig. Közelebbről megnézve egészen alacsony volt, de az általa kilőtt razúrgömbök bizonyították, hogy nem érdemes vele összetűzésbe kerülni, mert az ellenfél nagyon megjárja.

Felsőtestét piros, testhez simuló bőrdzseki borította, rajta egy hatalmas fekete sállal. A dzsekihez hasonlóan feltehetően bőrből készült, testhez simuló fekete nadrágot viselt, melyet temérdeknyi öv húzott össze, rajta ilyesztő mennyiségű különböző típusú fegyverekkel.

Hogy miért is volt ez lényeges információ Kenma számára?

Egyszerű.

Egy karakter kinézetéből a fele élettörténetét ki lehet következtetni.

Kenma pedig az ilyesmiben nagyon jó volt.

Mielőtt még levonhatta volna a következményeket, Ikari hirtelen elengedte őt, így ő egyenesen a vízbe repült.

Bár Ikari bal szárnyát ütés találta, ő nem állt meg a támadásban. Észre se vette, hogy közben elejtette a fiút, akit meg akart védeni. A súlyfelesleg eltűnése után a lény már szabadabbnak érezte magát, és teljes erőből támadott. Bevonta szárnyait, majd a lába köré razúrburkot vont, és a másik akamono mellett landolva elővont a semmiből egy hatalmas, lángoló, fekete kardot.

-Rég láttalak, Kanaye. - Súgta neki vészjóslóan, majd lecsapott.

A másik példamutató mozgékonysággal ugrott el minden támadás elől, majd egy hátraszaltóval előrántott két tőrt. Ikarit ez a mutatvány cseppet sem zavarta, sőt , csak izgatottabb lett. Felizzottak a tetoválásai, majd újból teljes erőbedobással kezdte el lengetni a hatalmas kardot.

A nagy lengetés közepette nem vette észre, hogy a másik egyre inkább felgyorsul. Egy döntő pillanatban Kanaye a hatalmas kardra ugrott, majd azon végigfutva Ikari feje fölött átugrott, és hátulról csapott le.

Ikari gyorsan reagált, és megfordult, de akkor már késő volt. A hátán egy hatalmas vágás tündökölt, melyből pillanatok alatt folydogálni kezdett a vér. Ikari a fájdalomra fittyet se hányva váltott taktikát. Belevágta a kardját a gáton tátongó résbe, majd arról elrugaszkodva húzott elő (ismét a semmiből) egy láncos buzogányt.

És mindeközben Kenma egyre mélyebbre és mélyebbre süllyedt az ígéretek tengerében.

..

... .

.... ...

A mélyből egy búgó hang hallatszott.

Viszály és vész, segíts rajtam,
tűnjön tova bűn és ész,
így újra vöröslik majd ajkam,
látsz akármerre is mész.

Síri csend van, mégis hallasz,
szíved se dobog már rég,
térdelve igazat vallasz,
nyeljen el a vörösség.

Kenma egész teste beleremegett a földöntúli melódia hallatára. Kíváncsiságból kinyitotta a szemeit, és meglepődésére nem csak sötétséget látott. A mélyből halványzöldes-kékes fény áradt, mely az utóbbi dalocskát hajtogatta újra meg újra. Olyan kellemes volt ott lenni. A víz kellemesen langyos volt, és bár Kenma nem kapott levegőt, mégis nyugodt volt. Talán ez neki a megfelelő halál. Kellemes érzés. -Gondolta, majd becsukta a szemeit.

...

Hirtelen két erős kéz ragadta meg a karját, majd kezdte el a felszín felé húzni.

Amint felértek, Kenma azonnal köhögni kezdett. Az idegen pillanatok alatt elszívta Kenma testéből az összes razúrt, majd eloszlatta azt.

Izumi volt az.

-Kenma, jól vagy?

--------------------------------------

Hello népek

Visszatértem 💪