Az ördög markában

18.

-Jól vagy bébi ? - mellém ér,leguggol és megsimogatja az arcom .

-Persze, csak ideges voltam . Nehogy elszóljam magam.

Fel álltam a székéből , le ültetve őt . A szoknyám teljesen felcsúszott a csípőmig mikor Adam ölébe ültem lovagló pózban. Pucér alfelem hozzá ért farmernadrágba bujtatott farkához.

Megcsókoltam , mert kívántam őt . Érezni akartam ízét hogy tudjam velem van . Kezei a csupasz combomat simogatták.

Szám a nyakára tévedt , csókoltam és szívtam amitől Adamből egy állati morgás hallatszott . Tetszése jeléül.

-Szerelmem, biztos itt akarod csinálni ? Vagy legalább az ajtót zárjuk kulcsra.

-Shhh. Igen itt akarom csinálni ! Nem érdekel ha ránk nyitnak , így még izgalmasabb is. Basszál meg úgy hogy az egész világ hallja hogy egymáséi vagyunk.

-Számomra kérésed parancs királynőm! -kacsint rám és ha lenne rajtam bugyi már az is leolvadt volna , olyan szexin kacsint.

Újra csókban forrtunk össze . Adam kicsatolta szoknyám felső részét . Én az ingét gomboltam ki .

Elválnak ajkaink egymástól , pólómat le húzza rólam . Nem rám néz a melleimet csodálja .

-Gyönyörű vagy szerelmem!

Egy pillanat alatt kikapcsolódik és a földre hull a melltartóm . Adam markolássza csókolgatja, nyalja, harapdálja és szívogatja a mellemet. Én eddig bírtam ki nyögés nélkül.

-Szerelmem ha így nyögsz nem fogom sokáig bírni. - mondja perverz mosoly kíséretében. A szeme elsötétűlt,vággyal teli . Tudom csak én csillapíthatom éhségét.

Újra rá tapad a melleimre. Bal kezemmel a háját túrom helyenként meghúzom egy kicsit, de ő ezt szereti ilyenkor még jobban be indul. Jobb kezemmel magunk közé furakodok hogy végre kiszabadítsam a játszó pajtim . Kicsit meg emelkedek öléből amit ő is észre vesz és segít nekem . Testünk csak egy pillanatra válik szét míg le tolja magáról a nadrágot. Testemet engedem vissza az ölébe , de Adam már be is igazítja merev farkát , hagyja hogy én engedjem rá magam .

Olyan mélyen bennem van , azt érzem testünk teljesen összekapcsolódott. Kezemmel az asztal szélében kapaszkodok , a lábam a szék két kartámláján.

Adam a két fonatomat egy-egy kezére tekeri fel. Így húz magára . Én minden egyes ki és be mozgásnál nyögök . Érzem a növekedő bizsergést a hasamba. Adam ki húzódik belőlem, át tesz az asztalra. Nekem a szemem csukva , próbálom még vissza folyatni a kitörekvő vulkánt,mikor újra magára húz de ekkor ő már áll az asztala előtt. Szememet csak akkor nyitom ki újra mikor megérzem erős, de nem fojtogató kezeit a nyakam köré fonódni.

Rá nézek ami neki is feltűnt.

Meg áll , de nem húzódik ki belőlem. Elengedi a nyakamat , fejét a mellkasomnak dönti.

-Ne haragudj szerelmem! Nem szándékosan csináltam , tudod hogy soha nem bántanálak.

-Hé, Hé! - emelem meg a fejét hogy gyönyörű szemébe nézzek.

-Semmi baj mackóm , nem ijedtem meg és nem is fájt . Az a múltkori esett más volt.Ott féltem tőled mert haragot láttam a szemeidben és rideg voltál. De most szerelemmel nézel rám és gyengéd vagy .

Szeméből kezd el tűnni a megbánás , apró mosoly jelentkezik szája szélén.

-Nagyon nagyon szeretlek ! -jelentem ki neki úgy hogy minden egyes szó után puszit nyomok az arca több pontjára.