A nevem - 민윤기(Min Yoongi) [Befejezett]

4.

Mióta Szöulba költöztem, azóta eltelt egy év. Minden más lett. A szüleim anyagilag nem támogatnak, ezért részmunkaidősként dolgozom újságkihordóként.
Még csak pár hete vagyok a D-Town rappcsapatnál, de persze a szüleim teljesen kiborultak. Anya kicsit támogat, de ő sem gondolta volna, hogy tényleg ilyen pályára lépek. Egyedül nagyon nehéz minden. Egyszerűen úgy érzem, hogy nincs más menekülési útam csak a kosár és a dalszövegírás/komponálás.

- Jössz Yoongi? - szólt egyik bandatársam, Kim Nakshun.

Négyen voltunk a D-Townál. Nakshun, Minho, Dohwan és én.
Mint csoportvezető, kitaláltam magamnak egy művésznevet, a Glosst.

Egy zenei fesztiválra mentünk fellépni. Az volt a legelső fellépésem.
Akkor még csak tíz ember volt a közönségem. De az a tíz ember akkor még nem azért volt ott, mert rajongók voltak, hanem azért mert pont azon a fesztiválon voltak, ahol felléptünk.

- Hát végre itt vagytok - köszöntött minket a rendező a színpadnál

- Nagy volt a forgalom - mondtam

- Nem baj, pontosan érkeztetek. Most pedig tiétek a színpad. Hajrá - mosolygott a rendező

Ahogy felsétáltam a színpadra, olyan volt, mintha mozogtak volna alattam a lépcsők. Nem tagadom, nagyon izgultam.

Felérve egymásra néztünk, majd bólintottam egyet és felcsendült a zene.

- Sziasztok. Mi vagyunk a D-Town.
Én Gloss vagyok ők pedig... - mutattam be bandatársaimat
- nagyon örülünk, hogy felléphetünk.
Az első dal az 518-062.

Az első csapatom. Az első színpadom. Az első fellépésem. Az első dalom.

A kezdeti sikereim.